Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nők ti nagybetűs NŐnek érzitek magatokat, ha hosszabb ideje nem volt nagybetűs FÉRFI az életetekben?
23 éves nő vagyok, 1 éve nem volt kapcsolatom férfivel. Persze éltem ebben az 1 évben, magamra koncentráltam, barátaimmal és családommal voltam, egyetemet végeztem, néha dolgoztam, és a hobbimmal is foglalkoztam. Alapvetően hálás voltam a körülményeimért, igyekeztem minden napot hasznosan és szeretetben tölteni.
De... Kezdem azt érezni, hogy hiányzik egy Férfi az életemből. Mindent a mélységekig élek meg, így egy felületes szexkapcsolat vagy egyéjszakás nem nekem való. Úgy érzem, hogy bár minden nagyokos azt mondja, hogy ne egy másik embertől legyél teljes, ne egy másik ember határozza meg az önképed...stb, csak azt nem veszik figyelembe, hogy minden ember más, nem lehet kollektíve mindenkire ráhúzni, hogy pl érezd magad nőnek egyedül is. Értem persze a gondolat logikáját, nyilván szükség nincs a túléléshez egy másik emberre, ezzel szemben társas lények vagyunk. Azt is értem, hogy nem minden nőnek elsődleges a nőiessége és annak megélése vagy a szexualitása, és ezzel semmi baj nincs! Én viszont igénylem a szexualitást és a nőiesség megélését is.
Ti hogy vagytok ezzel? Hogy lehet pótolni egy férfi érintését, tekintetét, védelmezését, az intimitást, a szexualitást ha egyszer nekem ez fontos? Hogy lehet pótolni amikor egy férfi közel húz magához, ledob az ágyra, megszorítja a csipőd, megsimogatja az arcod, alvás előtt átkarol, kimondja hogy "kíván" vagy hogy "szeret"? Hiszen az ilyesmit egy barát vagy a család nem pótolhatja... Pedig nem vagyok egy gyenge nő, megvannak a saját gondolataim, a saját véleményem, meg tudok élni egyedül, meg tudom védeni magam, foglalkozom a barátaimmal és a családommal, és mindennél jobban szeretem is őket... DE ha hosszabb ideig nincs férfi az életemben, akkor ezen kvalitásaim ellenére sem érzem magam nagybetűs NŐnek, aki csábíthat, gondoskodhat, szerethet, akit randira hívnak, akit csodálnak és viszont csodál, akit egy FÉRFI NŐKÉNT kezel.
Szóval tényleg aszerint kéne élni, hogy én egyedül is legyek NŐ? De hogyan, ha azt a nőiességet, amit egy férfi képes adni, azt hosszútávon nem pótolja semmi??
Ui.: azzal viszont egyetértek, hogy szinglinek lenni fényévekkel jobb, mint egy rossz kapcsolatban.
válasza:Nekem nem kellett sose férfi ahhoz, hogy nőnek vagy valakinek érezzem magam.
De én nagyon más beállítottságú vagyok mint te, legalábbis leírás alapján. Én párkapcsolatban sem igénylem, hogy gondoskodjanak rólam, illetve a hangulatomat/önértékelésem sem befolyásolja, hogy szeret-e valaki más vagy nem.
válasza:Attól függ...Ha kapok másoktól pozitív visszajelzést, akkor nagybetűs FÉRFI nélkül is tudom Nőnek érezni magam. Mivel az utóbbi években elég sok bókot bezsebeltem, annyira ezzel a részével nincs gondom. Viszont nincs FÉRFI az életemben, csak férfi, és nagyon erős hiányérzetem van.
Én nem hiszek abban, hogy annyira természetes, hogy egyedül jól kell éreznünk magunkat. Én sokszor az állatvilágból tanultam meg, mi a természetes. Ha egy állat társas lény, akkor az nagyon szomorú tud lenni egyedül. Egy menhelyi kutyának is hiába tartanál életvezetési tréninget arról, hogy figyelj, kisöreg, komolyan az a hűtlen seg..gfej hiányzik annyira, hogy már enni se akarsz? Hiszen olyan értékes kutyácska vagy te így önmagadban is...Amíg nem lesz neki saját gazdija, nem lesz boldog soha az életben.
A gyerekek se lesznek boldogok egyedül soha, létszükséglet számukra a szülő. Lehet, hogy a felnőttségnek arról kéne szólnia, hogy egyedül is minden oké, mert nem vagyok se gyerek, se kutya, aki nem tud magáról gondoskodni. De azért társas lények vagyunk és nem mindenkinek van családi háttere sem.
Az érintés hiányába a kisbabák belehalnak.
Mi felnőttek, szerencsére tudjuk pótolni. mondjuk azzal, hogy hozzánk bújik a macskánk. Van aki persze nem tűr meg állatot maga körül, mint nagyanyám. Na neki nem maradt semmi öregségére, csak a depresszió.
Kedves 23-as, ha tudnék akkor 5x is dobnám a zöld kezet!!! Köszönöm hogy ilyen szépen kifejtetted és elmagyaráztad! Én is hasonlóképpen látom, és valóban más dolgokkal talán lehet pótolni, de ugyanazzal biztosan nem, hiszen ugyanahhoz már az kell, hogy legyen férfi. Ezért is kérdeztem, hogy ha - ahogy írtad - felnőttként meg kéne tanulni önállóan és egyedül is jól és teljesnek éreznünk magunkat, akkor mégis mivel lehet valójában pótolni azt, ami ilyenkor nincs meg / hiányzik. Csak mert én még nem találtam meg ezt a helyettesítő tényezőt.
Köszönöm még egyszer!
válasza: válasza:
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!