Hogy lehet ezzel a lánnyal együtt, mikor teljes ellentétek? Mit eszik rajta?

Kitalálom a női logikát egy alternatív jelenidő felvázolásával.

A kiszemelt pasikád nem keresett másik nőt, nem hajtott másik csajra, introvertált létére egyedül éldegél, teszi a dolgát, mint bárki más, dolgozik, tanul, hobbijának él, barátokkal találkozik, szórakozik, iszogat. Nem hajtja a vére, nem fűzi orrba-szájba a csajokat minden utcaméteren. És bizony te ezt furcsállod. Kitalálsz róla mondvacsinált baromságokat, bemeséled magadnak, hogy ez a srác nagyon furcsa, sőt, szinte pszichopata. Egyre több negatív véleményt formálsz magadban róla, mígnem ismerkedésbe kezdesz random vadidegen pasikákkal, s innentől már le se szarod a kiszemeltedet, pusztán annyi volt a "hibája", hogy nem csapta a szelet, s nem jött össze egy másik nővel.

Na ezek vagytok ti, nők. Az a férfi kell, akinek ti emberszámba sem vagytok véve.

Ha engem hallanál ordítani bármilyen hintán, forgón stb. vidámparkos játékon, utána meg se kottyanna neked a csaj vonnyogása. Mert mi van akkor, ha visít és fél a hintákon? És ha impulzív? Az azért nem akkora probléma.

A zenei ízlés sem annyira meghatározó, hogy eszerint válasszunk párt.

A férjemmel bő tizenéve vagyunk együtt úgy, hogy ordítok a vidámparkban, ő viszont komolyabb. Én a metált szeretem, a férjem meg (fúdeciki, szerencse, hogy ez egy anonim oldal) a mulatós zenét. Nótár Mérit, de komolyan! Néha sírni tudnék, kiég tőle a dobhártyám. Attól még szeretem és nem szakítottam vele azonnal, amint megtudtam, hogy milyen zenét hallgat.

Lépj túl az irigységen. Hidd el, bármilyen lehetne ez a lány, amíg szerelmes vagy a pasijába, addig megtalálod benne a hibát.

Gondolom, az ágyban is ilyen: spontán, impulzív, nem szégyenlős.

A legtöbb pasinak annyi bőven elég, ha a lány csinos és jó az ágyban. Mindegy, milyen okos vagy érett férfi "egyébként". Sokan még el is veszik.