Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt olyan aki nincs kifejezetten jóban a párja családjával?
Mit tesztek, próbáljátok magatokat elfogadtatni, vagy hidegen tud hagyni a dolog?
Közöttünk kicsit képmutatónak mondható a kapcsolat. Pl. burkoltan beszólogatnak, a szülők meg a tesója is és emiatt már teljesen frusztrált leszek ha találkoznom kell velük. De nem csak nekem hanem a páromnak is.
Ezenkívül olyan keresztkérdéseket tudnak feltenni ami után tök kínosan érzem magam, aztán lelépnék onnan szó nélkül legszívesebben. Egyszer már volt is olyan, hogy mondtam a barátomnak hogy nem is megyek hozzájuk, aztán sértődés lett a vége... de egyszerűen nem tudok természetesen viselkedni előttük. Kb minden perc szenvedés amit a társaságukban kell eltöltenem.
Nálunk a probléma az, hogy én nem tudom elfogadni párom apját, és annak élettársát.
Párom 12 évesen elveszítette daganatban az anyukáját.
Párom apukája, meg régebben egy alkoholista, szadista, agresszív állat volt és páromat és anyukáját bántotta is, nemcsak fizikálisan, de érzelmileg is.
Meg az értelmi, érzelmi színvonala a béka s..gge alatt van, és az élettársának is.
És egyszerűen képtelen vagyok közelebb engedni magamhoz, mint a 3 lépés távolság, abból kifolyólag, hogy a múltban hogyan viselkedett, meg most a jelenben milyen. Most is eléggé fura egy ember, érzelmileg, kommunikációilag érdektelen, szókincs szinte nulla, ja, meg aha egy skype-beszélgetés során vagy 20-szor előfordul..stb.
Párom tudja ezt, és már megbékélt vele, hogy így viszonyulok az apukájához és teljesen megérti is. A tiszteletet, a kedvességet, figyelmességet megadom, b.nkó nem vagyok velük.
Az enyém is tisztában van vele, csak mégis valamennyire vissza kell fognom magam, ha arra kerül sor, hogy megkérdezi, mi a véleményem a velük együtt töltött időről. Nyilván nem kezdhetek rá fröcsögni egy jót róluk, bár van, hogy ő is mondja a magáét nekem, de azért az én számból biztosan rosszul esne neki. Volt is már olyan, amikor hevesebbre fogtam a témát, aztán megbántam, mert nem akarom bántani a párom... :/
Én is mondjuk csak utólag vagyok okos, nem tudom nekik szemtől szembe megmondani, hogy figyi, ne tegyetek már fel ilyen hülye kérdéseket :D Egyszerűen nem megy. Ráadásul érdekes személyisége van a tesójának is. Ha kérdez valamit és válaszolok rá, mindig próbálja überelni valamivel, és ha kitalálok valami újat megpróbál elbizonytalanítani. Szerintem nem direkt csinálja, de eléggé zavaró hogy ennyire nem értjük egymást. Ilyenkor én is megunom az egészet és csak aházni tudok, de az az igazság hogy az aházás helyett lenne jobb elfoglaltságom is :D Hát...gondolom erre akkor nincs is megoldás, kénytelen vagyok elfogadni ezt. Csak annyira le tudnak húzni hogy utána kb 2-3 napig gyengének érzem magam és enyhe depresszióba zuhanok :D
#4 A párom egy főnyeremény, akit nem tervezek eldobni magamtól, mert a családja nem az én szájízemnek megfelelő, mivel nem a családja határozza meg az értékét az embernek akivel együtt vagyok. Ezért ha rajtam múlik, nem lesz olyan hogy "máskor" :D De köszi a tippet!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!