Miért hangzik irracionálisan/ezoterikusan sok embernek, hogy ha azt mondjuk földönkívüliek jártak és járnak is a bolygónkra?

Nem kell az egyéni hitek/elvek(?) feladása ahhoz, hogy kijelentsük: az Univerzumnak bármelyik szegletében is ugynazok a fizikai törvények uralkodnak.

Következik ebből, hogy ha itt a fénysebességet elérni nem, csak megközelíteni lehet, akkor ez az Univerzum bármely részére igaz. (Ráadásul a fénysebesség közelében ANYAGI változások is keletkeznek az adott objektumban.)

.

Tételezzük fel, hogy az idegenek mégis elérni tudják a 100-szoros (százszoros) fénysebességet.

1.000.000 (egy millió) fényév távolságból ez szerint 10.000 évvel ezelőtt kellett volna elindulni, hogy most ideérjenek. Akkor még nem volt olyan emberi tevékenység a földön, amit olyan távolságból észlelni lehetett volna. (Valamivel több, mint 100 fényévnyi távolság az, ameddig az ember szemete eljutott.)

Tehát az idegeneknek jóstehetséggel is kéne rendelkezniük.

Az ember fölhözragadtságában, hiúságában és nagyképűségében csak emberi léptékben szeret gondolkodni. Ha van is bárhol az Univerzumban értelmes élet (Ami a logaika szabályai szerint nem zárható ki!), miért kéne annak emberformájúnak lenni? Csupán azért, mert olyannak képzeli el az ember.

Ásványi anyagért ha ide jönnek, akkor olyan tudatlanok, hogy nem is tudnak ide jönni, hiszen útközben begyűjthetnek igényeiknek megfelelő objektumokat a Világürben.

"érdekes olvasni amiket írtok, én szerintem sem érdemes az embernek magából kiindulnia főleg, egy ilyen témában, amikor nem is az emberről van szó :D"

Az ember joggal indul ki ilyen szinten magából, mert akárhogy is nézzük mi is intelligens lényeknek számítunk, mármint néhányunk. Feltehetőleg, ha vannak intelligens lények a Földön kívül valószínűleg ugyanazon az úton végigmentek vagy mennek majd, mint az ember és ugyanazokkal a problémákkal néztek/néznek szembe, mint az ember.

"Ami a természeti katasztrófákat illeti , ennyi erővel, az a civilizáció aki nem a kőolajjal kezdte, hanem mondjuk valami természetbaráttal, az eleve kevésbé lehet érintett ebben..vagy mondjuk más az egész naprendszer, bolygó felépítése, ami nem vonzza magával a gyakori katasztrófákat, vagy gyorsabban fejlődtek, vagy több idejük van, vagy 1 millió évvel előrébb járnak mint az ember"

Nem az a lényeg, hanem hogy mi olyanok vagyunk, mint a sáskák, minket kerülnek az idegenek. :D És olyan civilizáció, ami nem kőolajjal kezdtem, hanem valami más természetbarát cuccal, akkor mi a f***omat keresnének itt? Valószínűleg a legtöbb élhetetlen bolygó rendelkezik olyan erőforrásokkal, ami nekik kellhet. És még annyit tennék hozzá, hogy. nem az számít, hogy hány millió éves egy életre alkalmas bolygó, persze számít, csak nem abból a szempontból, mert mondjuk lehet 30 millió éves, ha csak egysejtűek vannak ott, vagy ha mégis nem fejlődnek az emberhez hasonlóan. Erre jó példa a többi állatfaj, nekik is megvolt a kellő idő, de mégsem értek el hasonló fejlődést, mármint sokkal inkább alkalmazkodásnak nevezném, mint fejlődésnek, és vajon az alkalmazkodás szempontjából szükséges az intelligencia hányados? Nem hinném.

"ami a legjobban megdöbbent a témával kapcsolatos tipikus emberi reakcióval az pedig az egyértelmű tagadás..holott az emberek 99%-a tuti marhán érdeklődik főleg a fiatalabb koroszály 35-

de inkább röhögjünk egy jót valami primitív poénon amit fel lehet hozni azt beszélgessünk az esti programró"

Ők valószínűleg rajtad nevetnek, mert tagadásról beszélsz. Én sztem léteznek földönkívüliek, de lehetőleg a Földön kívül. Nem mondom. Lehet hogy egyszer-kétszer valamikor voltak itt a távoli múltban valamikor. De hogy hetente naponta. Na az már tiszta agyrém. Öcsém felnézek a YOUTUBE-ra és azt láttam, hogy itt meg ott láttak földönkívüli csészealjat, de közben meg csak azt láttam, hogy egy sz*r minőségű videóban valami villogó izét filmeznek. Vagy valami cikket/blogot írnak róluk, vagy hogy Józsi bácsi látott valamit ittasan. Ez aztán nagy hír. És ezek után valami k_bszeres tagadónak hív? Öh...nem rád célzok..:DD

Látszik a kérdezőn és a sok agyonképzett foteltudóson hogy gőzük nincs hogyan működik a természet.

Az nem érv hogy "távol van,meg ismeretlen,hát akkor működhetnek ott a dolgok akárhogy...."

Ez azt jelentené hogy a természeti törvények nem univerzálisak,és időben illetve térben változhatnak.

Ez viszont magával hoz minden fajta totális zűrzavart,amit nem látunk.

Példán keresztül érzékeltetve.

Mi most kizárólag egy 100 méteresen szigeten élünk.Csak és kizárólag a szigeten jártunk,soha nem hagytuk el.A távcsövünkkel látjuk hogy vannak más szigetek is messze,de oda nem tudunk eljutni.

Akkor mondhatunk e olyanokat hogy lehet hogy más szigeteken mondjuk nincs gravitáció?Vagy nincs fénytörés?Vagy egyéb józan észnek ellent mondó dolgokat.

Ha nem jártál még a szomszéd országban akkor ott is lehetséges bármi?Csak mert "ismeretlen".

És itt elérkeztünk egy másik fontos részéhez az empirikus tudománynak:az ismeretek megszerzése.

Ismereteket gyűjthetünk közvetlenül vagy közvetve.

Mondjuk egy test tömegéről ismeretünk lehet úgy hogy rátesszük a laborban egy mérlegre,és leolvassuk az értéket.

De mi van ha nem tudjuk mérlegre tenni az adott testet (mondjuk mert fényévekre van).

egyszerű:az egyéb ismert paraméteekből közvetve kikövetkeztetjük a test tömegét.

Például ha megtudjuk az alakját,kiterjedését,és ezekből a térfogatát,akkor már csak a sűrűségét kell megtudnunk és máris meg van a tömeg.

Szóval az hogy "az univerzum még ismeretlen előttünk" túlzás.

Minden isten háta mögötti poros kődarabról nincsen részletes térképünk.De nagy vonalakban már ismerjük,és a lényeges dolgokat már nem nagyon keverjük össze.

Ja igen,és ettől is agyhúgykövet kap az aki 4 éven át emelt kémiát tanult:Nincs több STABIL elem a világegyetemben mint amit ismerünk.

Azaz létezik durván 92 természetben is előforduló elem,és aztán még nagyjából 25 radioaktív elem.És kész.

Az e fölötti rendszámú elemek már olyan szinten instabilak,hogy a másodperc tízezred része alatt szétbomlanak.

Fizikai és matematikai okok vannak a háttérben,nem az én begyepesedettségem.

És ebből a durván 117 elemből csak meghatározott számú vegyület hozható létre.

Egyeseknek talán derenghetnek olyanok is sulis évekből hogy "vegyérték",meg "elektronhéjak".

Ezek befolyásolják hogy mi mivel,milyen anyagot tud alkotni.

Szóval ami a földön lehetetlen,mint mondjuk a H45C95S2U223He31 teljesen kitalált vegyjelű vegyület,az mindenhol máshol is lehetetlen.

Egyszerűen természeti törvények tiltják ennek a vegyületnek a létét.

És ez nem emberi szűklátókörűség.

A természeti törvények a matematikán alapulnak.

Ha te azt hiszed hogy mondjuk a Hund-szabály vagy az Arkhimédész-törvény alól lehetséges kivételt találni bármilyen vélgtelen messzeségben az Univerzumban,akkor azt is állíthatod akár hogy az Univerzum másik végén a 4 prímszám.

Törvények tiltják.A logika törvényei.

Minden ufo hívő legnagyobb bánatára vannak lehetetlen dolgok.Az idegenek se istenek.Legyenek akármilyen fejlettek,akármilyen idősek,de a természeti törvények rájuk is vonatkoznak.

De nyilván nem én fogom az évek alatt kialakult téves képzeteiteket két-három kommentemmel átalakítani.

Biztosan kitaláltok majd valami totál ellenőrizhetetlen hozzátoldást a meséitekhez,amivel egy csapásra megoldotok minden problémát.

Az ilyen emberekről mindig a következő tanulságos történet jut eszembe:Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazda meg egy napszámos. Egy szép napon kimentek a határba, hogy fölszántsanak egy darab földet, amely régóta parlagon hevert. A környék híres volt kavicsból épített házairól és kerítéseirõl.

Amikor az emberek végeztek a munkával, látták, hogy mennyi kavicsot szántott ki az eke. A napszámos izgatottan kiáltott fel: "Nézze ezeket a kavicsokat! Milyen sokáig nõttek a földben!" A gazdát zavarba ejtette ez az ontológiai kitörés, és csak annyit vetett oda: "Már régóta a földben lehettek, de egyáltalán nem nõttek." "Dehogynem! Hiszen nem egyformák! Vannak köztük öregebbek. Nézze azokat a nagyokat!" – hangzott a válasz. A gazda hátratolta a sapkáját, megvakarta a homlokát, és megkérdezte: "Ha egy göröngyöt földhöz vágok, nem törik egyforma darabokra, ugye? A nagyságnak semmi köze a korhoz." Majd egyre türelmetlenebbül folytatta: "Amikor felszántjuk a földet, mindig kiszedjük a köveket meg a kavicsokat. Minden évben egy kicsit jobban megtisztul a föld. Ez a darab sokáig parlagon hevert, ezért maradtak itt a kavicsok."

– Persze, békén hagytuk a kavicsokat. Ezért nõhettek nyugodtan.

– Ugyan már! Honnan veszed, hogy a kavicsok nõnek?

– Nézze csak meg a kerítéseket, ott az út mentén! Mindegyik düledezik, ugye?

– Na és? Mi köze ehhez?

– Sok. A kerítéseket ezekbõl a kavicsokból építjük. A kavicsok növekednek és kinyomják a habarcsot. Amikor már nincs köztük több habarcs, a fal ledõl.

– A fenét! A habarcsot a szél morzsolja szét. Amikor teljesen szétmállik a habarcs, semmi se tartja össze a kavicsokat. Hát ezért dõl le fal.

A napszámos a gazda arcát fürkészte, és csöndben tûnõdött ezen az egetverõ ostobaságon. A gazda megértette a pillantást, s már azon volt, hogy feladja. Hülye paraszt! Hirtelen nagyszerû ötletet támadt. Eszébe jutott a városháza a közeli nagyvárosban. Minden évben számtalan turista bámulja meg a gyönyörû épületet. Már több mint 300 éves, ráadásul kavicsból van. A gazda izgatottan fordult a napszámoshoz: "Gondolj a városházára! Ez a kavicsépület több száz éves, és még mindig áll! Na, ehhez mit szólsz? Kavicsból van, mégsem omlott össze." Válaszra sem várva folytatta: "Megmondom neked, miért. Mert a habarcsot minden évben átnézik, és ott, ahol kell, kicserélik. Ezért áll még mindig az épület."

A napszámos csak mosolygott, mindentudóan tekintett a gazdára és azt mondta: "Á, azokat a kavicsokat összetörték. Mindenki tudja: ha a kavicsot összetörik, meghal. Persze hogy áll a városháza. Az összes kavicsot megölték, hogy nõhetnének tovább? Nem is nyomják ki a habarcsot. Ezért nem dõl össze az épület." A gazda tudta, hogy vereséget szenvedett. Racionális érveit és remek bizonyítékait megdöntötték a racionális érvek és a zseniálisan felsorakoztatott bizonyítékok.

Hú,aszta! Plusz 10 elem ami bírná 1 évig!

Ettől most hátraessek?

Szerintem maradok az álláspontomon miszerint a valóban hosszú távon stabil elemeket ismerjük.

Hozzáteszem ennek a néhány szupernehéz elemnek a fő előfordulási helye szupernovák belseje lehetne maximum.

És mint tudjuk 1 millió kelvin körül olyan gyakori az intelligens élet....

És egyébként mit is osztana vagy szorozna hogy létezik e valahol nagyobb mennyiségben mondjuk 150-es rendszámú elem?

Lévén hogy bitang radioaktív lenne,ezért az élet alkotóelemének nem felelne meg.Tudod a radioaktív dolgok ionizálják a körülöttük lévő vegyületeket,és ez nem éppen hasznos mondjuk egy információ tároló molekulánál,aminek minden élőlényben kell lennie.

És ha már élet alkotóeleménél tartunk.

Nem akármiért a szén a földi élet alapja.

Aki kíváncsi zongorázza csak végig mind a 117 elemet,és nézze meg az elektronegativitási értékeiket,az atomrádiuszt,a kovalens kötések számát,és a gyakoriságot.

Rá fogtok jönni hogy kizárólag a szén képes az élethez szükséges molekulák előállítására.