Valaha lehet nem UFOk jártak itt, hanem az emberiség volt fejlettebb mint ma és azok építették a Gizai Piramist?

"Nézd meg a Gízai nagy piramist ! Olyan tökéletesen vannak a megatonnás kövek egymás mellé helyezve, kicsiszólva, hogy egyetlen papírlapot sem lehet közéjük dugni. Teljesen szabályos."

Ez nem egészen így van. A piramis felépítményét átlagban 1 köbméteres, 2 tonnás kváderekből építették, összesen körülbelül 2,5 millió köbméter mennyiségben, azaz ötmillió tonnás tömegben. Az építés technológiája a Sznofru piramisainál már bevált módszerű, ennek lényege, hogy a téglatest alakú kvádereket nem a hagyományos módon, a legkisebb felületű oldalra állítva és döntött szögben helyezték el, hanem a legnagyobb felületű oldalra és vízszintesen.

A kváderek mérete és alakja a teljes felépítményben változatos, sokszor szabálytalan. Az építőkövek magassága, és ezzel a rétegek vastagsága 0,9 és 1,2 méter között, a rétegek behúzása a 0,23 métertől az 1 méterig váltakozik.A felépítmény legnagyobb része (98%) helyben bányászott, gyenge minőségű mészkő, a burkolat igen jó minőségű turai mészkő, míg az alépítményben és teherhordó részeken és a szarkofágnál asszuáni gránit alkalmazása is előfordul. A piramis keleti oldalának egy szakaszán még mindig látható mintegy háromsornyi burkolat a hozzá csatlakozó „küszöbbel”, így képet alkothatunk arról is, hogy nézett ki ez az építmény újkorában.

"Ilyen szabályosan ma sem tudnánk megépíteni a modern lézer technológiával, akkor hogyan tudtákvolna ezt a primitív egyiptomiak, akiknek 4 percenként kellett egyetlen kőtömböt a helyére rakni, ráadásúl ha már rossz helyre tette fel sem tudta utána emelni ?"

Sokkal szebbet és pontossabbat tudnánk építeni a mai technológiával, de sajnos semmi értelme nem lenne, mert haszontalan négyzet alapú kőgúla. Viszont több mint 800m magas felhőkarcolót tudunk építeni.

Mark Lehner piramisépítési kísérlete alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget.

Mark Lehner számításainak és kísérleteinek eredménye az volt, hogy 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó ember (összesen 3252 fő) elegendő ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. A munkásváros befogadóképessége alapján ez egy jó számnak tűnik. A négyezerhez közeli érték azért is megfelelő, mert valószínűsíthetően a munkáscsapatok legnagyobb egysége 2000 fő volt, ennek pedig csak akkor van értelme, ha legalább kettő volt belőlük.

Ebből már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kőanyagot kellett beépíteni, ha csak az évenkénti száz munkanapot vesszük figyelembe. (Illetve a közmunkás kőfejtők és szállítómunkások évente valójában kilencven napot dolgoztak itt, hiszen le kell számítani a dekádonkénti pihenőnapot.) A szakmunkások, akik a csiszolást, a belső helyiségek készítését végezték, az év 324 napját töltötték itt munkával (dekádonkénti egy munkaszünet, valamint az év végi öt isteni születésnap vonódik le). Már csak az a kérdés marad fenn, hogy hány főnyi közmunkással kell számolni: ezen adatnak birtokában megmondható lesz, pontosan mennyi egy munkás napi teljesítménye. Mai ismereteink szerint mintegy 2-3 ezer főnyi közmunkás elképzelhető (az építőmunkások feltárt települése alapján, amelynek mintegy 8000 fős összkapacitása ennyit enged meg), azaz napi 2-2,5 köbméter körüli egyéni teljesítmény mutatható ki - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen durva átlagban egy köbméteres kvádereket használtak, azaz egy munkásra 2 kváder jut naponta, vagy egy tízfős munkacsoportra 20, óránként kettő. Mindebből az is következik, hogy Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bőven maradt idő és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhető, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek.

A fenti elméleti számításokra bizonyítékot is találhatunk a Reisner-papiruszon, melynek alapján feltehető, hogy egy munkás napi normája mintegy tíz köbkönyöknyi kő volt. Ez a mennyiség valamivel nagyobb mint 2,5 köbméter, vagyis kicsit több, mint amennyit a fentiekben egy munkásnak számoltunk. Ez azt jelenti, hogy a nagy piramis felépítéséhez (nem számítva a szakmunkákat) szinte pontosan egymillió munkanap kellett, azaz 11 111 munkaév. A fent említett munkásfalu befogadóképessége mintegy 8000 fő lehetett - szállítók és kőfejtők, valamint minden kisegítő személyzet és családtagjaik együtt -, napi 6-6500 köbméter, évente több mint félmillió köbméter követ építhettek be, azaz maximum öt év kellett a szerkezetkészséghez. Ez a számítás még kisebb teljesítményt követel meg, mint amit Sznofru munkásai a tört falú piramisnál bizonyosan elértek. A burkolat finoman megmunkált lapjainak felrakása és a belső helyiségek végleges megmunkálása már csak a végső simításokat jelentették; ez elvben független attól, hogy a burkolatot az építéssel egyidejűleg, vagy utólag rakták fel.

"Kézenfekvő a kérdés, hogy lehetett-e itt a földön egy nálunk jóval fejlettebb szinten levő emberiség, amely elpusztúlt és mára nyoma sem maradt csak olyan monumentális alkotások, mint a Gizai Nagy piramis?"

Egy fejlett civilizáció nem kőgulákat épített volna, ami a valóságban egy peremes épület.

A „peremes-épület” elnevezés fejlődéstörténeti szempontból híven írja le a piramis alakját, mivel annak tömege eredetileg egymás fölé épített, folyton kisebbedő, lapos, négyszögű/négyzetes hasábokból épült fel, tehát lépcsős torony hatását keltette. A sima, háromszög. gúlapalást oldalakkal – a külső burkolattal – csak később tüntették el az eredeti teherhordó szerkezetet, a belső lépcsős falvázat. Ennek megfelelően a piramis hasonértelmű peremes-épület neve jól jellemezte az egymásra rétegezett lépcsőfokokból, mint szegélyezett, peremezett vízszintes kősorokból kialakuló mesterséges kőhegy alakját.

"Sok ezer év múlva, vagy millió evekkel később a mi világunkat is visszaveszi a természet, nem marad semmi építmény sem, minden elporlad. Max a Gizai nagy piramis fog csak állni."

Pármillió év múlva a piramisokból sem marad sokminden.

Különben rengeteg piramis található a Föld nevű bolygón.

https://www.youtube.com/watch?v=eDWgLtcFEE0

Időszámításunk előtt sokezerben éldegéltek a Valakik, akik ki tudja mikor, és ki tudja hogy, de nálunk sokkal fejlettebb akármilyen technológiával megépítették a Nagy Erőművet. Boldogan éltek, amíg el nem tűntek, de úgy, hogy egy árva szeget nem hagytak maguk után. Sőt mielőtt nyomtalanul eltűntek a Nagy Erőművet is az utolsó csavarig leszerelték. Szóval ez valami hatalmas bűvészmutatvány lehetett, azóta sem került elő arrafelé semmi tőlük.

Egyetlen megmaradt mementójuk az erőművük volt, ami sok ezer évig ott árválkodott egyedül a sivatag szélén. Szép lassan beköltözött köré egy primitív nép, akik elkezdték egyiptomiaknak nevezni magukat. Egy idő után megtanultak írni, királyokat választottak, akiket mi fáraóknak hívunk, és elkezdtek ott építkezni, de nem ám olyan szépen, mint a Nagy Erőmű, olyat ők soha sem tudtak. Szerény, gány kis épületeket emeltek arrafelé.

Királyaik is nagyon szerények voltak ám! Csak sóhajtozva nézték a Nagy Erőművet (vagy hívjuk mostantól Nagy Piramisnak), de egy sem merte elfoglalni. Nyilván valamiféle piramis-lottót játszhattak, és a Nagy Piramis volt a főnyeremény. Szalmaszálakat húzhattak, és amelyik király a legrövidebbet húzza azé lesz a nagy épület.

Teltek múltak a századok és a dinasztiák, de egy király sem tudta kihúzni a rövid szalmaszálat. Némelyiküknek elfogyott a türelme, és elkezdett maga olyan épületeket emelni, mint a Nagy Erőmű. A törvény az törvény, mégse foglalhatta el az eredetit.

Szóval sorra épültek a kisebb, pontatlanabb, gány másolatok a türelmetlen királyok jóvoltából, akiknek nem lett "ötös találatuk". Aztán a negyedik dinasztia második uralkodójánál, egy Hufu nevű illetőnél végre megtört a jég. Megütötte a főnyereményt, így övé lett a Nagy Piramis, amit ezután az egyiptomiak is az ő nevével emlegettek, mint Hufu fényhegye, vagyis Hufu főnyereménye. Hozzáépített pár templomot, melyekben nyilván a csodás szerencséjét ünnepelték. A mázlista fáraó egész házanépe és családja a főnyeremény mellé temetkezett, sőt később fiai is ott emeltek gány piramisokat mellé, mert ugye úgy dukál, hogy a rokonság a nagy nyeremény mellé temetkezik.

És ezt a nyilvánvaló tényt a milliónyi bizonyíték ellenére sem látják a gonosz és buta egyiptológusok.

Na most az egyszer nem mondasz totális baromságot! Már ami a kérdést illeti. A kifejtésben meg a válaszaidban olvastam olyanokat amiktől a hajam tépném ha lenne, de maga a kérdés jó.

Elég valószínű hogy igaz amit mondasz, több okból is. Egyrészt az egyiptomiak konkrétan ismerték és használták az elektromos áramot -azok az egyiptomiak, akik azokat a szerinted gány piramisokat építették-, másrészt senki nem állította sohasem hogy az evolúció egyirányú. Vagy ha mégis az hülye volt. Elég ha megnézzük a mai embereket: az addig oké, hogy a számítógépek meg a technológia egyre modernebbek és okosabbak lesznek, csakhogy az emberek meg eközben egyre... hogy is mondjam... jobb szórakozása nincs, mint hogy a rohadt telefonját simogatja, bele van buzulva a sok mütyür kütyübe, közben meg az emberi kapcsolatok meg a kultúra, a művészetek döglődnek. Ha engem kérdeztek, egy társadalom fejlettségét nem az eszközei fejlettsége határozza meg. Lényeg a lényeg: jó irányba haladunk egy újabb kőkorszak felé. Vagy ahogy Einstein mondta: "Nem tudom, milyen fegyverekkel fogják vívni a 3. világháborút, de a 4.-et tudom: kövekkel és botokkal." Ez pedig simán előfordulhatott már korábban is.

"Az a baj, hogy még mindíg nem érted a kérdést. Nem az összes egyiptomi piramisról beszélünk, hanem arról amelyiket már eleve ott találtak az egyiptomiak."

Értem a kérdést, megnyugodhatsz. Bizonyára az egyiptomiak sokmindent találtak, de piramist nem. Nekik kellett felépíteni fáradságos munkával.

"A Gizai nagy piramis méreteiben hatalmasabb jóval a többitől,"

Azért hívják így.

"Pontossága oly mértékű technológiát igényel, mely még ma sem áll rendelkezésünkre."

Ugye ezt valami rossz viccnek szántad?

Fogsz két viszonylag síkra lefaragott kődarabot, közéjük szórsz finom homokot, vízzel vagy olajjal keverve és elkezded egyiket a másikon bolygatni, húzgálni. Közben szorgosan pótlod a folyadék-homok keveréket. Ahogy egyre finomodnak a felületeid, egyre finomabb homokot használsz. El kell vele szórakozni pár napot, de menni fog.

A végeredményed két, egymással szembenéző polírozott síkfelület lesz, annyira sík, hogy ha összenyomod, a kiszoruló levegő, ezzel a keletkező vákuum összetartja. Vagyis mikron pontosságú síkfelületeket gyártottál nulla hightech szerszámmal.

Alapszabály: a misztifikációk oka mindig az ismeretek hiánya.

Egyszerű módszerrei is lehet pontosan tájolni, nincs szükség hightechre! PL: lényegében egyszerű, és a megfigyelhető pontosságot szintén garantáló módszerek is elképzelhetők. Ezek legegyszerűbbike egyetlen földbe szúrt botot igényel. A bot köré kört rajzolva a Nap árnyékának két pozíciója – amikor pontosan érinti a körvonalat az árnyék vége – meghatároz egy szöget, melyet megfelezve az északi irányt kapjuk. A módszer egyetlen feltétele a pontosan függőleges bot, és ennek létrehozása a rendelkezésre álló óegyiptomi technológiával nem jelentett nehézséget (függőón alkalmazása). Természetesen nem csak ez az egy létezik, hanem nagyon sok, aminek utána lehet nézni!

"Az a felőkarcoló pontossága jóval alúlmarad a Nagy piramiséhoz képest !"

Miért is? Fejtsd ki picit bővebben.

Azért egy több mint 800 m magas felhőkarcolónál elkellett néhány számítást végezni!

"Oldalt és magasságban is nagyobb eltérések vannak a szabályostól, mint a nagy piramisnál."

A piramis sem egy szabályos gúla.

Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes, mai ismereteink szerint az eredeti oldalhosszak 4 cm-en belül azonosak voltak a négy oldalon. Az oldalak dőlésszöge átlagban 51° 50’ 40’’, a legnagyobb eltérés két oldal dőlése között 2° 48’. A piramis oldalainak mai hossza: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Mai magassága 137,3 méter. Az oldalhosszak azonban a burkolat hiánya miatt ma rövidebbek, mint eredetileg, amikor 232,4 méteres oldalhosszon 146,7 méter magas volt. Más adatok szerint 230,33 méteres alapon 146,59 méter magasságú volt. A számítások eltéréseit egyrészt a már eltűnt burkolat vastagságának eltérő becslései, másrészt az oldalak dőlésszögének eltérései okozhatják.

"Ma sem tudunk piramist építeni."

Ez így nem teljesen pontos meghatározás. Nem akarunk piramist építeni! Így már elfogadhatóbb.

Rengeteg pénzbe kerülne, nem tudjuk semmire használni, tehát gazdaságtalan és értelmetlen építmény lenne.

"Az, hogy ki fejt köveket, nem ugyanaz mint piramist építeni :-D"

Ha már kivan fejtve, akkor a helyére is tudják rakni.

"Miért nem ? Az egy erőmű volt. Non-stop működött"

És mit termelt ez a non-stop erőmű? Narancslekvárt vagy mannát?

"Ostobaság amit írsz."

Irónia, ezt a szót kerested.

Szívesen meghallgatom az érveidet amellett, hogy az ókori egyiptomiak és a később élt népek miért Keopsz nevéhez kötötték az évezredekkel korábban emelt piramist, és hogy miért kapta meg pont ő, sorban a 28. fáraó (Manethón szerint) az egyetlen és legnagyobb épületet, míg a többiek előtte és utána is jó páran "gány" épületeket voltak kénytelenek emelni? Miért nincsenek ott más uralkodóra utaló nyomok és hol vannak a szuperfejlett civilizációra utalók?

"Hagytak magukmögött alkotásokat, de az utókór azt elhordta vagy átfaragta vallási tárgyá. Mint a Szfinx oroszlánfejét is."

A Szfinx oroszlánfejét bizonyítani nem lehet, mert nincsen róla semmilyen adat, csupán az szobor aránytalan mérete miatt feltételezik, de nem csak az alter kutatók, hanem az egyiptológusok is. A faragás időpontja azonban abból nem megállapítható, hogy oroszlánfeje lehetett. Ugyanúgy faraghatták 50 évvel korábban is.

Hancock-Bauval csillagászati fejtegetése eleve tévedésen alapul, úgyhogy hibás. West-Schoch geológia fejtegetésére más geológusok hoztak fel elég ésszerű ellenérveket, úgyhogy ez sem tekinthető bizonyítéknak. Ezeken felül jórészt fantaszták és látnokok (Cayce) korolták, akiken legfeljebb mosolyog egy gondolkodó ember, vagy aki utána is néz.

"Mindent széthordtak és az utókor a saját céljai szerint használta. Azokból lett a rozsdaálló vasoszlop indiában stb...."

Ha a delhi-i oszlopra gondolsz, akkor azt Daniken a földönkivüliek és nem atlantiszi szupercivilizáció mellett érvelve hozta fel "bizonyítéknak", de negyven éve visszavonta, miután elmondták neki, hogy téved. Másrészt az oszlop létezése nem bizonyít semmilyen szupercivilizációt amíg nincs bebizonyítva, hogy a történelem előtti korból származik és olyan technológiával készült amely akkoriban nem volt lehetséges. Még ez sem bizonyítaná korai fejlett civilizáció létét, csak a technológiáét. Ezt nem Daniken, Childress, Hancock, Icke és a többi kretén fogja bebizonyítani, hanem metallurgiai-kémiai vizsgálat. Ilyen már történt, és egyrészt az oszlop korát a régészeti adatokkal összhangban kb i.sz. 400-ra teszik, másrészt semmilyen olyan technológia meglétére nem mutat, amit nem ismertek akkoriban az emberek. A külseje egyébként korrodált, ahogy az a fotókon is látszik. Az, hogy nem egy halom rozsdát látni ott manapság, a jó ötvözetének köszönhető- csupa földi anyagból.

Azt szintén el kéne magyaráznod, hogy mi köze is van a Nagy Piramishoz, és milyen kutatási eredményekből vontad le ezt a következtetést? Mert az, hogy az elveszett szupercivilizáció beöntött szuperszerszámaiból kalapálták még csak egy ködös állítás. Pont annyi az alapja, mintha azt állítanám, hogy a Halászbástya egy özönvíz előtti plejádi piramis elbontott köveiből épült. Nem sokan vennének komolyan, csak akik szeretnek mindent bemondásra elhinni.

"A Gízai piramis utáni töbi egyiptomi piramis egy gány."

És az az előttiek?

"Nézd meg ! Elfelejtettek piramist építeni ? Csodálatos módon..."

Nagyanyám öreg Orion tévéje 40 évig ment. Az én lapos Samsungom 8 hónap után feladta. Csodálatos módon elfelejtettünk tévét gyártani, vagy nagyanyám tévéjét egy mainál fejlettebb szupercivilizáció készítette?

"Kár, hogy semmi bizonyíték sincs arra, hogy ők építették a nagy piramist !"

Kár, hogy nem olvastál egyről sem.

Itt jöhetnek viszont a bizonyítékok a szupercivilizáció által épített piramisra:

...

...

...

"Feljegyzés sincs, azt írták már ott volt mikor odaértek."

Melyik ez a feljegyzés?

Egykorú feljegyzésként a Wadi al-Jarf-ban talált papiruszok utalnak rá, hogy Kheopsz idejében épült.

A Piramisban elérhetetlen helyen ott van Keopsz neve, ami csak az építkezéskor kerülhetett oda.

A későbbi egyiptomi hagyomány Keopsz horizontjának hívta a Nagy Piramist.

Később arra járt ókori írók (Hérodotosz, Diodórosz, Sztrabón, Manethón, stb) helyi egyiptomi forrásból egyiptomi emléknek tartják. Jó részük leírja, hogy királyi sírként épült, sőt megnevezik az uralkodót is.

Itt sorolhatod azokat, amelyeken az szerepel, hogy ott találták:

...

...

...

"Valóban, az égőt ábrázoló rajz van apiramisban egy olyan helyen mely teljesen sötét volt belűl természetes világítás hijján volt."

A Nagy Piramisban, vagy bármelyikben, nincs "égőt" ábrázoló rajz. Amire gondolhatsz, az Dendarában van egy jóval később épült templomban, és egy svájci fogadós állapította meg szerinte mit ábrázol, miután hunyorítva ránézett. Akik el is tudják olvasni mi van a rajz mellé írva, azok még nem hagyták abba a röhögést a svájci szélhámoson.

Mondom, hogy halvány gőzöd nincs a témáról.