Megtennétek nekem hogy írtok nagyon félelmetes igaz történeteket melyek veletek történtek meg?

Mielőtt én megszülettem volt egy testvérem, aki meghalt 5 hónaposan, ennek már 30 éve. Miután meghalt anya nem lelt nyugtot. Aztán egyszer éjjel a halála után kb egy évvel hatalmas fényáradatra kelt fel. A szekrényből jött valami fény és azt látta hogy a férje anyukája tart a kezében egy kb másfél éves kisfiút. Mind a ketten őt nézték, mosolyogtak, integettek. Az anyósa mintha mondott volna neki valamit de nem hallott semmit azt mondja anya olyan volt mintha egy némafilmet nézett volna. Erre még lehetne azt hinni hogy csak álmodott, de a nővéremék ott aludtak a kissszobában ami az övék mellett volt akkor ajtó még nem volt rajta és valamelyik nővérem átszólt hogy kapcsolja le a villanyt mert nagyon bántja a szemét a fény. Úgy emlékszik vissza anya hogy hiába próbált megmozdulni, nem tudott. Aztán ahogy jött a fény úgy el is tűnt és csak utána tudott megmozdulni. Azt mondja, hogy úgy érezte mintha egy nagy terhet vettek le volna róla akkor. Rá pár nappal később megtudta, hogy várandós velem.

Egy családi napköziben dolgoztam. Egy hatalmas régi családiház lett felújítva és kialakítva erre a célra. A tulaj egy öreg bácsi volt, aki a szomszédban lakott egy ici-pici kis házban. Régebben a nagy házban lakott a feleségével, de az asszony halala után nagynak bizonyult a ház azért adta ki és költözött arrébb. Soha semmilyen furcsaságokat nem tapasztaltunk. Egészen addig míg meg nem halt a bácsi... a halála utáni hétben sokszor elment az áram. Furcsa mód eltüntek tárgyak, aztán meglettek. Egy kulcsot a postaládába rakott a főnököm. De szenilisnek néztük, mert nem volt ott. Az összes kolléganőm kereste azt a kulcsot a ház összes szegletében, mindegyikőnk megnézte külön-külön a postaladában is. Még a főnököm is, és nem lett meg. Mikor hazamentünk estefele küldött egy fényképet a főnököm a postaládáról, amibe benne van a kulcs... 😀 volt a falon egy bekeretezett engedély, az persze azon a héten le is esett a falról és szilankosra tört. A kolegínàm pedig állította hogy délután mikor takarított egy férfi hang mondta neki hogy el kell menned! Persze mikor megfordult nem volt ott senki.A legdúrvább az volt mikor a gyerekek lent játszottak az udvaron és az egyik kisfiú kukucskalt le a pincéne egy kis ablakon keresztül. Mikor mar huzamosabb ideig nézte, odamentem hozzá és megkérdeztem tőle, hogy miért kukucskál. Mire megszólal: ott van lent egy bácsi! Kérdeztem: milyen színű a haja: fehér! Mit csinál a bácsi?: varr valamit, felelte. A bácsinak ősz haja volt és meg fiatalabb koraban szűcs volt... 😮😵

Párom mesélte, akitől nagyon távol állnak az ilyen ezoterikus meg energiaáramlásos meg szellemes mindenféle dolgok. Szóval mesélte, hogy egyik nap amikor ment a fő úton munkába, kicsit gyorsabban ment a megengedettnél. Korán volt még eléggé, nem nagyon volt forgalom se. Belenézett a visszapillantóba és azt látta, hogy egy fekete alak, ember alakú de kissé képlékeny, fut az autó után. Félre pillantott, majd újra bele a tükörbe és egyre csak közeledett. Azután visszavett a sebességből és mikor újra belenézett már eltűnt. Teljesen le volt döbbenve, még akkor is kirázta a hideg amikor este elmesélte nekem. Úgy gondolja olyan lehetett ez, mint egyfajta figyelmeztetés, amiért gyorsan hajtott. Utána emlegettünk párszor még ezt, vajon mi lett volna, ha utoléri az autót..stb. Nagyon érdekes volt, főleg hogy Ő látta.

Múltkor én és tesóm voltunk itthon én éjszakás voltam ő meg táppénzen volt. Úgy volt hogy megy a kórházba felülvizsgálatra, én meg lefeküdtem reggel aludni. Arra keltem többször is hogy valaki -azt hittem tesóm- rohangál a házban, úgy hogy veri a sarkát a földhöz. Vannak macskáink is de ezek emberi léptek voltak illetve a sötétbe is megismerem mikor melyik macska futkos a szobába annyira ismerem őket. :D Tehát tuti nem ők voltak, szóval léptekre keltem fel többször is nagyon zavaró volt, olyan 11 óra fele meguntam, felkeltem hogy rászóljak tesómra hogy ne elefánt módjára dübörögjön már, de nem volt otthon senki rajtam meg a macskákon kívül ráadásul ők is aludtak, csak a másik szobába. Utána láttam hogy a bejárati ajtó be van zárva ráadásul belülről az én kulcsommal mert benne felejtettem a kulcsot amikor tesóm után bezártam az ajtót. Nagyon megijedtem, nem tudom mi lehetett, mert tuti nem álmodtam, mert ahogy felkeltem arra hogy hallom a lépteket, percekig feküdtem és hallgattam a járkálást hogy mikor hagyja abba mert aludni szeretnék. De nem mondtam el itthon senkinek nehogy hülyének nézzenek, de pár héttel később mondta tesóm, hogy aludt és többször is felkelt arra mintha valaki dübörögve járkálna a házba azt hitte én vagyok az de megnézte az órát és nem lehettem otthon mert dolgoztam. És többször is léptekre kelt fel. Utána meséltem el neki én is hogy pár héttel ezelőtt ugyan így jártam én is, de azóta sem tudjuk mi lehetett, ki járkálhatott nálunk.

Haza fele tartok a boltból be rakom a cucokat a hűtőbe majd le pihenek egy kicsit több fura hangot hallok a házból egyszer csak le hűlt a levegő egyre hidegeb van olyannyira hogy már az ujjaim remegnek és a leheletem is látszik a fura zajok még többször elő jönnek ekkor már furcsállom kezdtem a dolgokat ki megyek a szobámbol nem volt otthon senki más vagyis csak azt hittem a lábaim gyere jobban Lászlónak le de nem a hidegtől hanem az ijedségtöl egyre jobban ver a szivem ekkor ujb hallodtam egy hangot egyre jobban hallom paf-paf-paf a hütöböl hallatszik nagy nehezen ki nyitom az ajtót és mikor kinyitottam meg láttam...a szivem ki hagyot egy dobbanást az izmaim meg feszültek készültek a futásra meg ették a kedvenc joghurtomat ráadásul még a hűtőt ajtót sem csukták be rendesen és a szél elkezdte verni :D fack

Az öcsém 2 éves volt amikor meghalt a nagypapánk, ez kb pár héttel a temetés után történt, kint hintáztunk és az öcsém a semmiből hirtelen elkezdett mutogatni a kapu felé és kiabálni hogy: Ott a papa! Megjött a papa! Elég félelmetes volt. Ezt elmeséltük neki, de persze semmire nem emlékszik.

:O