Isten velem van vagy csak simán szerencsés vagyok?

Isten mindenkivel "van" csak sokan nem vesznek róla tudomást. Mikor bejönnek a vágyott dolgok azaz fut a kocsi mindenki a saját ügyességének vagy a szerencséjének véli.

Akkor kezd el siránkozni mikor ez az ellenkezőjére fordul és azt mondogatja hogy őt elhagyta az Isten. Igazából Isten mindíg ott mellettünk van csak néha nem veszünk róla tudomást.

"Ha kinyitom a számat pl: "Jaj de szeretnék egy gördeszkát" ès meg is kaptam!!!!!"

És mondd, Isten vette meg neked a gördeszkát? Vagy esetleg a szüleidtől kaptad, akik tudták, hogy mire vágysz?

"Meg volt olyan is hogy megakartam kérdezni valamit de feltem erre a masik gyerek szo nelkul megkerdezte!!"

Elképzelhetőnek tartod, hogy abban a másik gyerekben is hasonló kérdések merültek fel, mint benned, csak ő kissé bátrabb volt nálad? Vagy ez teljesen kizárt dolog?

Ha Isten mindenkivel személyesen foglalkozna..... Most 7 milliárdan élünk a Földön. Tudod, mennyi ideje jutna rád? :-D

Ha Isten mindenkivel személyesen foglalkozna..... Most 7 milliárdan élünk a Földön. Tudod, mennyi ideje jutna rád? :-D

------

Mindenkinek van egy Örzőangyala is

valamint Isten mindenkivel tud beszélni ha akar

ha 7 milliárdan vagyunk akkor is

Nem tudom, mi íratta veled azt a "vagy" szócskát !

De szerintem te leszel az, akinek az elsők között jut majd eszedbe, hogy elhagyta a "szerencse", illetve elhagyta az "Isten", ha valami nem úgy alakul, amint azt elképzelted

És -- szintén a magam véleménye szerint ! -- te vagy/te leszel az az ember, akinek legutoljára juthat eszébe csak, hogy te is tehet majd arról, ha pl. összeveszel valakivel, vagy nem kapsz meg valamit, amiről áhítozol.... illetve, ha valami nagyon jól sikerül, és több tekintetben is elmondhatod magáról, hogy "jókor volt jó helyen.

Arra ügyelj, hogy soha el ne juss arra a pontra, ahol sok ember levetkőzi önmagát, magáról minden felelősséget és CSAK másra hivatkozik. Az a legegyszerűbb, a kevésbé macerás út.

Minden érdemét és minden tettét, minden vele történt jó, vagy rossz eseményt úgy él meg, hogy az kizárólag az aktuális horoszkópnak, házi mumusnak, asztaltáncoltatós szeánsznak és régvolt ősök "kísérteteknek, és bárkinek "köszönheti", csak önmagának nem. Akarni és tudni kell a felelősséget vállalni.

Sokan vannak, akik minden bajukért mást okolnak/ mást dícsérnek. Ők azok, akik nem is gondolnak arra, hogy nekik is részük lehet abban, ha szépet, jót, számukra kedvező eseményeket tapasztalnak. Vagy, hogy rajtuk is múlhat, ha boldog életet élnek. Ki-ki a maga szerencséjének kovácsa.

Nem csupán "külső erőkön" múlik az, hogyan telnek jó vagy rossz tartalommal a hétköznapok.

Isten és az "ezotéria rovat" ? ? ? Szerintem fogalomzavarban szenvedsz.

Isten veled lesz akkor, amikor nem kapod meg a gördeszkát, vagy a ki nem mondott kérdéseidre kapásból a választ.

Ha ezt így érzed egykor, akkor közelebb leszel a valósághoz, a realitásokhoz. Istenhez és önmagadhoz.

Legyél eredeti, találd meg önmagadat is.

Vedd észre, hogyan tedd szerencséssé magad, miként

segíts magadon....és Isten is megsegít.

Majd, ha azt érzed, hogy azért vagy szerencsés, mert Isten is veled van...örömben,bajban egyaránt, akkor szerintem nem teszel fel ilyen kérdést. (és nem az ezotéria rovatban)

Sok szerencsét, "Isten veled": legyen szép a napod :)

"csak simán szerencsés vagyok?"

Sajnos tévedsz!

Szerencsétlen vagy.

Kérdező!

"Olyan eszetlen ez a közösség..." - írod

Minek titulálod azt az embert, aki hülyéktől kér véleményt?

"Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa" (Máté 5:3)

Ugyebár : Alapvetően minden ember kétféleképpen lehet lelkileg szegény: a bűnös élete miatt és jó cselekedetek hiányában.

De te, kedves kérdező, te még nem vesztél el egészen.

Te még csak simán egy szánandó emberke vagy, szellemileg szegény.

Ugyanakkor szerencsés, hiszen Isten akkor is szeret téged,

ha te az ezotéria-rovatban osztod azt, amiről imént állítottad ki saját szegénységi bizonyítványodat.