Kiskoromban szellemet idéztünk. Létezik, hoyg sikerült?

Csak játszani akartunk, alig tíz évesek voltunk. Gyújtottunk gyertyát, nevetgéltünk, de komolyan gondoltuk. Körbeültünk és hívogattuk a szellemet. Persze nem történt semmi aztán később már csak nevettünk a dolgon. Természetesen a mi lakásunkban volt ez az egész hülyeség. A kopogó szellemet idéztük.

Most így évekkel később, ahogy visszagondolok rá, utána rengeteg fura dolog történt.

1. Egyedül voltam a házban. Volt egy nagyon kedves cicám. Aludt én pedig simogattam közben. Csend volt és pedig már vagy öt perce simogattam, mikor hirtelen felugrott a helyéről, felborzolta a szőrét és egyenesen a szobám egyik sarkára meredt, morgott és fújt. Mondanom sem kell, hogy én semmit nem láttam ott, de annyira megijedtem, hogy kint vártam meg az udvaron a szüleimet.

2. Gyakran előfordult, hogy magától bekapcsolt a videó. Ha kazetta volt benne akkor visszatekerte magától. Erre anya mindig csak azt mondta, hogy " biztos csak valami áram löket, meg ilyesmi" én sem gondoltam akkor bele. Nem törődtem ezzel.

3. Gyümölcsök kiestek csak úgy a tálból. Az egyik kalap csak úgy leesik a fogasról. Az éjszaka közepén a táskám leesik a polcomról... ugyanez könyvekkel is megtörtént. Aztán érdekes módon mindig hajnali 3-kor felkeltem... aztán persze vissza aludtam, nem történt semmi, de ez, hogy 3:00-kor felébredek valamiért ijesztő volt számomra.

Azóta eltelt 15 év és elköltöztünk onnan, de úgy hiszem, hogy ez a dolog velem jöhetett, mert az életem is gyökeresen megváltozott velem együtt, habár ebbe már nem mennék bele olyan részletesen. Remélem, hogy egy kiskori játékom miatt nem rontottam el az életem.