Most mi történik?

Még kisebb koromban szellemet idéztünk az iskolában, ezzel a Charlie, Charlie módszerrel. Noss, nem éppen úgy sikerült, ahogy akartuk, ugyanis mi csak be akartuk bizonyítani, hogy nem, szellemek nincsenek... Na igen ám, de azóta rémisztő dolgok történtek. Még a szellemidézés napján az egyik barátnőm, aki benne volt az idézésben, sírógörcs közepette szaladt oda hozzám, hogy "-Tényleg! Tényleg létezik!", mire kérdeztem, hogy mi történt. Erre ő csak húzott, és húzott magával. Az iskola udvarának legnagyobb fájához vezetett, alatta egy nem éppen kicsi ág. Azt monda, hogy amikor elsétált a fa alatt, ez az ág tíz centivel mögötte esett le. Elsőnek nem hittem neki, odahívtam az osztály "okoskáját", nézze meg az ágat. Nem mondtam neki semmit se a szellemidézős dologról, de az első kérdése ez volt: Ezt ki törte le? Innen már biztos volt, hogy nem a szél műve a dolog. Nagyon megrémültünk. Az elkövetkező pár napban ropogtak körülöttem a tárgyak, üldözési mánia tüneteit produkáltam, ahogy az idézésben résztvevő másik lány is. A tárgyak ropogása és az üldözési mánia hamar elmúlt, éltem ismét békés, nyugodt életem. Egészen egy vasárnapi hajnaláig. A húgom hangosan bömbölve, kapálódzva ébredt, majd ránézett anyára, és visszaaludt. Reggel megkérdeztem tőle, mi volt ez, mire azt mondta, egy fekete alak volt az álmában, aki követte. Az esetet hamar elfelejtettük, majd egy gyönyörű, májusi napon a Tisza partján biciklizve megláttam egy hajóst a túloldalon, így közelebb másztam a vízhez. Amint leértem, a húgom sírva fakadt, és arra kért, hogy most rögtön menjek fel. Azt hittem, csak attól tart, hogy a vízbe esek, de ennek ellenére felmásztam, és elindultunk haza. Megkérdeztem tőle, mi az, mire azt mondta, hogy ott guggolt az a valaki, aki az álmában is volt, és mikor szólt nekem, elszaladt. Arra, amerre mi most megyünk-tette hozzá még mindig sírva. Begyorsítottunk, siettünk haza... Anyum hisz a szellemekben, és szerinte biztosan az volt - vagy legalábbis olyasmi. No, de még egy kis hab a tortán, hogy ma anyum kint kertészkedett, a tesóm az udvaron játszott, és én az emeletről, Facebookozás közben olyan hangokat hallottam, mint mikor valaki leejt egy téglát, tisztán, többször is. Kimentem megkérdezni anyumat, erre látom hogy csak locsol. Mi történik most? Negatív, troll véleményeket nem kérek, és igen, én is rájöttem már, hülyeség volt az a szellemidézés....