Az "Energia Vámpírkodás" az betegség vagy képesség?

Betegség. Alapvetően egy erős pszichés instabilitásként kell felfogni, ami kimeríti a testet, és a szellemet is, az energiavámpír ezért állandóan fáradtnak, erőtlennek érzi magát, és ezt úgy próbálja kompenzálni, hogy heves érzelmeket-együttérzést, ellenszenvet, dühöt-kelt másokban azzal, hogy ráerőlteti magát azokra, akik csak egy kis empátiát is mutatnak. Mivel a saját szellemük kimerült, állandóan gyenge, és instabil, addig csüggnek az áldozaton, amíg az képes ezt a hiányt pótolni. A legtöbb ember 1-2 óra alatt úgy lemerül, hogy elkezd fájni a feje, a végtagjai erőtlenné válnak, és a hangulata is elég mélyre süllyed. Az így szerzett érzelmi töltéssel az energiavámpír nem tud sokmindent kezdeni, hamar el is szivárog belőle, és kezdi elölről az egészet. Egy energiavámpírt könnyű felismerni, mert folyton panaszkodik, vagy kötekedik, és ha alkalmas partnert talál, addig csügg rajta, amíg az teljesen ki nem merül.

A tudatos életerő-elszívás már más kategória. Az nem energiavámpírkodás a szó szigorú értelmében. A vámpír rászorul, mert képtelen önmagát élhető állapotban megtartani, aki tudatosan tud lopni, az általában nem igényli ténylegesen az így elorzott erőt. Emellett a tudatos személyeknek már nem kellenek érzelmek, vagy szavak, hogy hozzájusson amihez akar. Ez láthatólag "magasabb" szint, ha a mögötte álló ismereteket, és gyakorlatot nézzük, de mivel szándékos, és a szándék ártó, az ilyen tettnek súlyosabb következményei vannak a gyakorlóra, mintha ösztönösen tenné. Nem hiszem, hogy egy ember erre csak úgy képes lenne. Ez a fajta károkozás szerencsére nincs benne az ember természetes viselkedésében, csak a parazitizmus. Ez egy tanulási és felismerési folyamat eredménye, amit jobb nem végigjárni.