Történt már veletek valami paranolmális jelenség? Ha volt már ilyen veletek leírnátok nekem?

Nézzük csak.

Paranormális jelenség.

Para- valamihez hasonló.

normal elfogadott, megszokott

Tehát a kérdés az, hogy volt a normálishoz hasonló jelenség, amit tapasztaltunk.

Volt. Jelentem volt ilyen jelenség.

Pl. szinte mindig késik a buszom. Ez a megszokott. Egyszer pontosan érkezett. Ez csak hasonló a normálishoz.

2.hozzászóló vagyok!Bocs a viselkedésemért, de van olyan amikor leírom a mit gondolok!˘.˘

Ez volt az ami legkorábban történt velem:

Amikor megyek haza pénteken suliból vmi követett...

Passz, hogy mi volt az de szerintem szellem...

Látom a szellemeket tehát 100%, hogy az volt bár azért van bennem mici kétség...

1. vagyok.

Idegen szavak szótára:

összetett szavakban az utótag valamihez való hasonlóságát vagy valami ellen való felhasználását jelöli

Hát..., akkor ez a kérdés kivesézve!

Ja és kérdező! Mennyit fizetsz érte? Vagy mi hasznom volna belőle? Mert csak úgy nem nagyon írogatunk meséket. A könyvesboltok polcai rogyásig vannak vele!

Hogy egy értelmes választ is kapj:

Két évvel ezelőtt ( sajnos a pontos dátumra szintén nem emlékszem) egy este éppen lefeküdni készültem. Az ágyam szorosan a falnál van, a sarokban, ugyanebben a szobában van a testvérem ágya is és ő már aludt. Bebújtam a takaró alá és már éjfél körül járt az óra, mindenki aludt csak én nem. Mivel írtam, hogy közvetlenül a fal mellett található az ágyam, kopogásra lettem figyelmes, mely a falból jött. 5-10mp-es szünetekkel újra ismétlődött. A sötétben mobilommal odavilágítottam testvérem ágyához, mert úgy gondoltam ő mozgolódik, de mélyen aludt. A kopogás tovább ismétlődött. Felkeltem az ágyból és kimentem a szomszédos szobába, ahol a szüleim ágya van és mindketten aludtak. Azt hittem valamelyikük fent van és a konyhában tevékenykedik valamit, ugyanis a fal másik oldalán ez a helyiség található. A kopogás tovább folytatódott, így fogtam magam és kimentem a konyhába. Fülemet a falhoz tettem, de érdekes módon a kopogást nem hallottam. Vártam és még mindig csönd volt. Visszamentem a szobámba és az ágyam mellett álltam, de nem hallottam semmit. Lefeküdtem ismét és alighogy letettem a fejem a párnára, a kopogás újra elindult. Már azt gondoltam, hogy esetleg valamiféle egér lehet a falban(lyuk az persze nincs sehol), de a kopogás egyre erősödött, gyorsult és átváltott dübörgésre, mintha a másik oldalról valaki teljes erőből a falat ütni ököllel. Ekkor már nagyon féltem és úgy éreztem, mintha lenne még valaki a szobában. Lehet ez már annak tudható be, hogy megijedtem, valami olyasmi érzés volt, mint amikor egyszer csak megérzi az ember, hogy valaki nézi és pont ránéz az illetőre, aki tényleg őt figyelte és tekintetük összetalálkozik. Magamra húztam a takarót és nagy félelem közepette, valahogy elaludtam...

Másnap reggel elmeséltem a történetet édesanyámnak és mamának, akik megmosolyogták a storyt és úgy gondolták, hogy csak álmodtam az egészet vagy képzelődtem. Ebben a pillanatban csengettek. Az ablakból látni, hogyha a kapuban megnyomja valaki a csöngőt. Kinéztem az ablakon, senkit nem láttam, de a csengő még mindig szólt. Anyukám kiabált a másik szobából, hogy ki az és válaszoltam, hogy magától szól a csengő. Ekkor Ő is és mama is odajött az ablakhoz és együtt figyeltünk. Ezután mama kiment a kapuhoz és pontosan mikor odaért, akkor maradt abba a csengetés...