Vajon még köztünk lehet vagy elment már?
Múlt hét pénteken volt a mamám temetése. 2 hete halt meg kórházban és nem tudott senkitől se elbúcsúzni ahogy mi se tőle. Vissza a temetésre. Szerencsére pénteken elég szép napos időnk volt...Mikor engedték le a sírt abba a pillanatba elkezdett fújni a szél és süvítő hangja volt. Ez előtt és utána is azt éreztem,hogy ott áll mellettem a nagymamám...A jobb oldalamon senki se állt de még is úgy éreztem,mintha a jobb válamt fogták volna meg,de ez lehetetlen lenne,hiszen senki se volt azon az oldalamon. Később mikor vége lett és elmentünk,akkor pedig folyamatosan azt éreztem,hogy vissza kell mennem a temetőbe,de nem tudtam miért...végül nem mentem vissza és el is múlt ez az érzésem. Este mikor tévéztem akkor is ugyan azt éreztem amit a temetőbe,hogy itt van mama és nagyon sokáig nem múlt el ez az érzés. A mai napig nagyon sokszor érzem azt,hogy nem vagyok egyedül,hogy valaki van még rajtam kívül a házban.
Szerintetek miért lehetett az a nagy szél? Miért érezhetem azt,hogy még köztünk van a nagymamám? Lehetséges az,hogy még volt olyan dolog amit nem tudott elintézni? (a fiát az utolsó másfél hónapjába egyszer sem látta és nem is beszéltek,mert a fia is kórházba volt és mai napig még mindig bent van és nagyim is abban az időben folyamatosan kórházba volt) Lehetséges az,hogy miatta még köztünk maradt?
Tavaly nyáron meghalt a keresztmamám. Hétfőn reggel tudtuk meg, hogy mi történt. Másnap reggel gyönyörű napsütéses idő (ismétlem nyáron történt) volt, mikor hirtelen egy hatalmas nagy szélvihar kerekedett, kicsapta az egyik ablakot, ami amúgy zárva volt, majd ugyanezzel a hirtelenséggel el is tűnt.
Lehet mondani, hogy kamu, amit írtam, és hogy csak véletlen volt, de ez megtörtént. Se előtte, se azóta nem történt ilyesmi.
Részvétem!
Nem tudom, hogy a halál után létezik-e továbbra is lélek, de nem tartom kizártnak. Ha pedig így van, akkor érthető lenne, hogy a szeretteink valahogy megpróbálnának elbúcsúzni tőlünk, ha életükben nem tudtak.
De az is lehet, hogy csak mi búcsúzunk nehezen tőlük, ezért az ilyen és ehhez hasonló érzések, nem tudhatom. Én is tapasztaltam hasonlót a nagyapám halála után egy alkalommal, de lehet, hogy csak a képzeletem játszott velem.
7-es, te meg, ne haragudj, minek írsz ide, ha arra nem vagy képes, hogy megtiszteld azzal a kérdezőt, hogy normálisan végigolvasod a kérdését? A nagymamája halt meg és nem az anyukája.
Ha csak azért, hogy kötekedj, hogy milyen hülyék az ezósok, szerintem pont nem egy ilyen kérdés a jó hely rá. Tartsuk tiszteletben mások gyászát, bárhogy is dolgozzák fel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!