Halhatatlan lény-e az ember, ha igen, miért halandó?

Semmi gond :) A lényeg az megvolt és én és remélem mások is megértették az üzenetet.

Azt viszont még hozzáfűzném, hogy ha valaki hisz valamiben az nem végleges döntés :)

Miképp a zsidóból lehet keresztény és pogányból hívő úgy a mi véleményünk és világnézetünk is megváltozhat. A lényeg csak az, hogy legyünk nyitottak.

(Bár most én csak ismételtem, de hátha a rövidített változat jobban bejön az olvasóknak :D )

Nem tudom tisztelt névtelen, hogy a videót milyen céllal linkelted be, de az ebben szereplő történetek kivétel nélkül magyarázhatóak közép szintű pszichológiával.

Amikor a szervezet halálközeli helyzetbe kerül és ezt az agy is tudja, akkor egy olyan enzimet kezd el termelni, ami a véráramba kerülve kellemes, melengető érzést okoz az egész testben. Ez az érzés, és a mellé társuló megszokott mesék okozzák esetenként azt az érzést, mint ha a mennyországban lennének.

Az ember képzelő ereje határtalan, ez tény. Ha kábítószer hatása alatt vagyunk akár szalvétának is érezhetjük magunkat. Nem csoda, hogy ilyeneket produkálnak. Látják a felmenőiket, vagy magát a mennyországot. Mindenki ezt meséli, és mivel ők is ezt várják ezt is látják. Az elv egyszerű, az agy célja halál határán, hogy az élet utolsó perceit, másodperceit kellemessé tegye. Tehát ilyenkor peregnek le az élet kellemesebb időszakainak jelenetei és ilyenkor hiszi azt az ember, hogy a felmenőihez, a barátaihoz és elhunyt szeretteihez jut. Puszta kábítóanyag okozta hallucinációk.

Vannak olyan esetek, amikor az olyan felmenőjét is látja, akiről csak tud és sosem látta. Később mikor utána nézett a képről beugrott neki a képzelgése. "Déjà vu", hogy megértsétek. A déjà vu alapja, hogy a látott eseményt úgy éled meg mint ha már egyszer megtörtént volna. Ennek az oka, hogy hamarabb memorizálja az agyad mint, hogy feldolgozta volna és így visszatalálja a memóriában. Ennyi. Ennek is ez a lényege. Amikor meglátja a felmenőjének képét, mint egy hiányzó kocka kerül be a memóriájának soraiba, és mire feldolgozza a látványt már megfogja találni a memóriájában. Egyeseknél elég gyakori eset.

Ha az egészet megpakoljuk egy nagy adag vak(vagy nem vak) hittel már kész is a halálközeli élmény. Mint írtam csupán közép szintű pszichológia. Persze mint minden más, később ez az elmélet is megdőlhet, de egyelőre ez állja meg a leginkább a helyét.

Mindenek előtt ahogy illik, hát megköszönöm Súr idejét. Még ha tagadod is, sokat tanultam, és talán tanultunk tőled (is).

Bár első ránézésre bonyolultnak tűnt, de végül is igen tiszta levezetést írt(ál) Súr.

Még nekem is egy cseppnyi gondolkodást igényelt felfogása és megértése. Végül mégis maradt bennem még egy kérdés.

A világunk(föld) népességének túlnyomó részét kisebb-nagyobb gólemek alkotják. Ez a jelentősebb globális problémák okainak másik gyökere a túlnépesedés mellett, ami amúgy részben pont ebből alakulhatott ki.

Hát kérdem én? Van értelme akár csak megpróbálni is ezeknek a gólemeknek a felszámolását a jövő generációinak érdekében, vagy a jövőbe nem nézve bízzunk inkább mindent az időre, vele együtt a természetre? Az ember mint fogalom már-már kihalt, ez igaz. Aligha nem mi vagyunk az univerzum egyetlen olyan faja, ami a saját vesztét okozza majd.

"Mivel kapzsik irányították így a faj kapcsivá vált, s végül felélte otthonát..."

Aligha nem pont azért huny annyi "ember" szemet a valóság fölött mert egyszerűbb hinni egy viszonylag szebb igazságban, mint látni a belülről rohadó faj valóságát.

Valójában viszont tudom a választ. Pont a szövege(d) által értettem meg.

Talán valóban úgy helyes ha senkinek sem hiszünk, ha valóban csak magunkban bízunk. De az emberiség pont attól emelkedett a tápláléklánc csúcsára, hogy gyengesége ellensúlyozására intelligens és csapat szellemmel megáldott lett.

Bár kezdem belátni nem létszükséglet mások segítsége, csupán egy fajta könnyítés az életben. Mégis civilizációnk alapja és magja, aminek hiánya a faj bukásához vezethet.

Az emberiség, ha még nevezhetjük így átlépte a határokat, és most számolnunk kell a következményekkel.

Talán én nem írok olyan átláthatóan és hiányoznak a közhelyek a szövegeimből de mindazonáltal úgy hiszem kellően lényegre törő vagyok, hogy aki akarja az megértse.

Bocsánat a téma hanyagolásáért, de ezt a választ megkövetelte a becsületem.

Úgy érzem megértettem. Így hát most rövidre fogom. Egyrészt köszönöm, másrészt a következő hozzászólásodban (Ha még lesz), fejtsd már ki pár mondatban az alant futó mondatodat, mert ez nem egészen tiszta:

"a probléma valójában metafizikai jellegű probléma (pl. a lény alacsony szintű posztulátumokat fogad el és azokkal azonosul)."

Illetve ha már itt járok az utolsó válaszodban szereplő 3×-os köteléket is leírnád 1-2 mondattal? Sejtésem van, de még konkrétan így nem hallottam és nem akarok félreértelmezni semmit sem.

Előre is köszönöm.