Van itt olyan aki idézett már szellemet?

Ezt egy az egyben átmásoltam egy korábbi kérdésre adott válaszomból: "A testvérem vitt bele. Voltak sikeres idézéseink, de utána én is hetekig szorongtam, féltem a sötétben, sokszor felébredtem arra, hogy mintha állnának az ágyam körül. Akkor 25 éves voltam (F) és egy igazi nagypofájú vagány csávó, aki amolyan "hiszem ha látom" hozzáállással viseltetett a dolog iránt. És hosszú időre egy kis félénk nyuszi lettem, magam is meglepődtem rajta. És még mielőtt bárki jönne, hogy hülye vagyok, meg nincsenek szellemek, azoknak leírnám az állásfoglalásomat:

Nem tudom, hogy létezik-e szellemvilág, nem tudom, hogy valóban idéztem-e szellemet, de egy biztos: az élményeket átéltem. Ha hallucináltam, akkor úgy, ha tényleg megtörtént, akkor úgy."

És még megkeresek egy bővebbet és beteszem.

Első vagyok, itt a másik élménybeszámolóm:

"Az történt ugyanis, hogy a tesóm a haverjaival csinált idézést és mesélte, hogy egy kerek asztalon cetliken kirakták az IGEN, NEM a számokat és a betűket körben. Egy lefelé fordított kupak vagy kis pohár tetejére tették lazán a mutatóujjukat ketten, akik szemben ültek és volt egy kérdező, aki megszólította a szellemet. Némi koncentráció után megmozdult a pohár és a rajta tartott ujjakkal kellett követni, hogy ne álljon meg és betűről-betűre vándorolva adta meg a válaszokat. De amikor a tesóm beszállt, akkor a "666"-ot írta ki, és a "Satan" illetvea "natas" szót. És azt is kiírta, hogy a tesóm lelkéért jött.

Amikor otthon nálunk a tesómmal elkezdtem idézni, nekünk ugyanez volt az eredmény. A gyertaláng összement, egy fali porcelánmaszk-dísz alól ropogás, pattogás hallatszott és a kupak "666"-okat írt, meg sátánkeresztet. És többször is közölte, hogy a tesómért jött.

Mindezek mellett tudtunk másokkal is kapcsolatba lépni, nem csak a sátánnal.

Végkövetkeztetés: az, hogy ezeket az élményeket ÁTÉLTÜK és így emlékszünk vissza rájuk, ez NEM KAMU. Azt viszont én nem tudom megítélni, hogy valóban szellemekkel, sátánnal találkoztunk-e avagy csak a kollektív tudattalanunk hallucinációja játszott-e velünk. Nem tudom, hogy vannak-e szellemek, mert ezek a tapasztalások azért kevesek ahhoz, hogy megbizonyosodjunk, de az tény, hogy át lehet élni a szeánszok élményét. Jóval könnyebben, mint ahogy azt sokan gondolnák.

Utoljára hagytam életem első szellemidézését, amit 18 évesen követtünk el a tesómékkal. Ekkor egy könyvbe duplatollas kulcsot kötöztünk és az ujjunkra függesztettük. Ekkor csak igen és nem választ tudott adni a szellem. És voltunk olyan hülyék, hogy a lottószámokról faggattuk. Direktbe rákérdezésre nem válaszolt, de feladványokra igen. Pl: lesz-e primszám? Lesz-e dupla szám? (11-22-33-44 stb) Több páros lesz vagy több páratlan stb stb. Kb 2 órás ilyen rébuszolással kikrisztályosodott az 1 és 90 között 5 szám, amiből háromban biztosak voltunk és visszaigazolta a szellem, de kettőre már nem fordítottunk akkora figyelmet. Azt lazábban, felszínesebben kezeltük.

Hármasunk volt azon a héten!!!

"

Számtalanszor :D már másfél éve szervezek szellemidézéseket a házunk mögötti épületben.. :D rengetegen voltak már nálunk és eddig mindenki érdekes tapasztalatokkal távozott tőlünk , természetesen aki egyszer belemegy egy szellemidézésbe annak az otthoni élete se lesz zavartalan , mert valamilyen szinten felfigyelnek rá a szellemek :D én már eléggé hozzászoktam , de azért van olyan amikor eléggé meg tudnak ijeszteni :D

Sok témában szokott mindenki kérdéseket feltenni és van olyan hogy napra pontosan megmondanak egy eseményt amire egyáltalán nem látok esélyt és megtörténik :O már teljesen biztos vagyok a szellemek létezésében , mondjuk az idézéseim előtt se nagyon tagadtam , mert sok mindent láttam gyerekkoromban ;)

Aki szellemekkel foglalkozik számítson rá, hogy könnyen belehalhat. Mert a szellemek az emberek életenergiáját is leszívják. Szóval akik poénosnak tartják, azért annyira nem az. Ismertem egy látnokot. Sajnos már nincs köztünk, rengeteg szellemen segített, megoldott ügyeket. De a velük való kommunikációnak az lett az ára, hogy rákban meghalt. Ő meg tudta volna magát gyógyítani,de már túl gyenge volt a végére. Még 50 éves sem volt. Gondolom aki otthon van szellem témában, az már csak az ilyen műsorokban is látja hogy például mi lesz a háziállatok egy részével, ha kísérti valami a házat. Általában vagy megbolondulnak vagy megbetegednek és meghalnak.

Továbbá jellemző a depresszió is, mivel a szellemek többsége azért van még mindig itt, mert bizonyos dolgokhoz ragaszkodik, tehát nem örül annak hogy meghalt (vagy megölték) ez az érzés ráragad az emberre,nem hiszitek el, de sokszor a spontán öngyilkosságok hátterében is ez áll.

Mint ahogy a "hangok mondták hogy irtsam ki a családom" típusú gyilkosságok mögött is. Ilyenkor az ember akarata válik célponttá egy lénynek.

Szóval tök érdekes meg minden,de nem érdemes foglalkozni velük csak akkor, ha fel is vagytok rá készülve. És én ezt nem azért mondom, mert fuu olvastam, hanem mert nagyon sokáig meg tapasztaltam, na meg sok mindent át éltem ezzel kapcsolatban.

Kedves kérdező!

Egyébként én is szeretem olvasgatni:D A saját terápiámra használom fel őket, na meg ha minél jobban megismerem ezt, annál jobban nem fogok félni (sajnos én néha betegesen rettegek a szellemek leendő látványától, meg randalírozásaitól- mert volt egy időszakom amikor volt látásom)-és nagyon nem szerettem-.- azóta próbálok minél több sztorit olvasni, látni, hogy kiismerjem, és tudjam kezelni a saját félelmem, mert ez nagyon nem jó, ha állandóan ettől rettegek-.-