Megőrültem volna? Mi a bajom?

1. Nem tudom ki hisz, ki nem a szellemekben és a misztikus dolgokban, de amióta meghalt a barátnőm azóta egyre inkább érdekel, és már egy jó ideje kimerítettem a témát, és kezdtem nagyon parázni szóval hagytam a fenébe, de tudatában voltam, hogy szellemeknek léteznie kell. És múltkor pl le esett a körzőm a szekrényről, pedig már legalább 3 napja ott állt, és hozzá sem értem, sehogy. Sőt a közeléében sem voltam, hogy valahogy leeshetett volna.

Ehhez még az is kapcsolódik az is, amikor néha amikor pislogok egy arcot vagy két szemet látok magam előtt.

2. Mostanában rengeteget gondolkozok öngyilkosságon, és nem régiben is egy ismerősöm (nem nagyon közeli, egy suliba jártunk, de nem naon beszélgettünk) öngyilkos lett a minap vonat által. Ez nem viselt meg annyira, hogy sírjak, de kezdtem elgondolkodni, hogy nem olyan rég még én is akartam öngyilkos lenni, mert higgyétek el, meg vannak rá a nyomós okaim. Próbálkoztam már ér vágással, de nem jött össze, mert akkor épp kapcsolatban voltam, és sírni kezdtem, hogy ebbe belepusztulna- a családom tudom, hogy sírna de nem lennének öngyilkosok, mert tudom hogy ezt ők nem helyeslik és blablabla...-. Már mérgezésen is gondolkodtam, túl adagoláson-utóbbival az volt a baj, hogy nem találtam anyu nyugtatóit, és nem is voltam biztos abban, hogy még szedi-.

Szóval most újra elkezdtem kicsit mélyebbre zuhanni, és nem azért mert kamaszodok vagy valami. Nem. nem azért, hanem mert tudom, hogy milyen megrögzött vagyok és nem fog nagyon megváltozni a véleményem, már sokszor önmagamat irritálom idegesítem, és sokszor azt kívánom, hogy ne önmagammmal kelljen élnem, mert egyszer tényleg megbolondulok. és nem vagyok skizofrén (de ez sztem mindenkinél alap volt).

pszichológushoz nem fogok elmenni! és am sem segítene, már voltam egynél, de az első alkalom még jó volt, a többi meg egy nagy rakás sz.r.