A halál után mi következik?

Elvileg (legalábbis az én hitem szerint) a halál után az úgy nevezett köztes lét jön. Ott várakozunk... valameddig. Aztán jövünk ide vissza. És ez így megy, amíg meg nem tanulunk mindent, amit meg kell.

Szép napot mindenkinek!

ParlanDo

(off: csak nekem furcsa, hogy ez a kérdés a "természetfeletti lények" kategóriában van?)

"ha szétesik a koporsó valamilyen oknál fogva, akkor bejutnak a természetes lebontók és lebontják a testet.)"

Ez így ebben a formában nem igaz.

a temetőbogár, ami a temetés napján már lefúrja magát a földbe, átrágja magát mindenen, és már lerakja a petéit.

Hiába a koporsó, bemászik bármilyen kicsi résen, azonkívül ha nem hiper-szuper, nagyon drága koporsót vesznek a hozzátartozók, kb 1 hét, 1 hónap, és a koporsó beszakad.

Erre mondták régen szép kifejezéssel, h megsüllyedt a koporsó. Valamennyire ugye a föld is tömörödik, de amikor szemmel láthatóan egy friss temetés után a széle körben megtörik a földnek, na akkor szakadt be a koporsó.

Bocsi, a kérdésre válaszolva a test csak porhüvely, a lélek a fontos, a választ ugyan nem tudom, de az biztos, h a lélek eltávozik, egy másik helyre.

Remélem egy sokkal szebb élet köszön rám.

Én egyszer kilogikáztam, hogy ha az anyagnál maradunk, akkor mi nem vagyunk mások mint a minket alkotó anyag azon része ami egész életünkben nem cserélődik le. A japánok szerint mindennek van lelke, még egy kőnek is, nos én is ezt hiszem.

És amikor meghalunk, a testünk NEM szűnik meg létezni, a bioszféra része maradunk. És abban a pillanatban, hogy mi, vagyis a meghatározó anyagunk egy másik élőlény meghatározó anyagává válik, ott és akkor új életre kelünk. Akár egy fűszálban, akár egy emberben, de talán még egy robotban is életet, értelmet kaphatunk.

De ha így is van remélem a köztes időben egy sokkal nyugodtabb, és örökké boldog létbe kerülünk.

"mi nem vagyunk mások mint a minket alkotó anyag azon része ami egész életünkben nem cserélődik le"

De,lecserélődik. Minden leélt 7 év alatt az összes sejtünk kicserélődik!!

Amúgy nekem is tetszik ez a "mindennek van lelke"-dolog; de azt mondjuk nem hinném, hogy kőként, növényként, állatként, (szóval nem emberi testben) is újra tudnánk születni.