Ariadné sajnálhatta a testvérét, a Minótauroszt?

Mert olyanok, mint a népmesék, mert tulajdonképpen azok.

Több verzió van ebből is.

Van ahol Ariadné terhes, ezért rakja ki Thészeusz, van,ahol istenek javasolják neki, hogy hagyja el, van ahol Ariadné eltéved és ezért ragad a szigeten.

A további sorsáról is sok verzió él, van ahol Dionüsszosz veszi feleségül, van ahol egy papja. Más verzióban belehal a szülésbe, vagy éppen bánatában köti fel magát

Azért van több verziójuk, mert eredetileg nem voltak írásban rögzítve, és ezért vidékenként máshogy mesélték. Többnyire azért szoktak valamennyit változtatni az elbeszélésen, hogy az adott területhez jobban illeszkedjen a tanulság. Ezeknek a történeteknek mindig van valamilyen morális tanulsága. Többnyire az, hogy az istenekkel ne szállj szembe. Az eredetmagyarázó mítoszok ez alól persze valamennyire kivételek, de a héroszok történetei már inkább vallási elemekkel teleszőtt tanmesék. Nem feltétlen visz közel az igazsághoz, ha a mai értékrendet igyekszel belelátni ezekbe a történetekbe. Például hogy Ariadné esetleg szánta a minotaurost. Nem szánta, mert a minotauros egy emberevő szörny volt, és az istenek átka a királyra. A szörnyet félték, a királytól a népig mindenki. Mai értékrend szerint kegyetlenségnek tűnhet, hogy bezárták a labirintusba, de a történet lényege, hogy a szörny tombolását így fékezik meg, miközben a király kénytelen a saját szégyenét rejtegetni odabent, miközben áldozatokkal táplálja, hogy ne kezdjen a szörny tombolásba. Ebben a történetben nincs ilyenfajta empátia.

Ha más hasonló történeteket is megnézel, azt látod, hogy a nagy héroszok mind esendő emberek, és nagyon is sok hibával rendelkeznek. Félrelépnek, elárulnak másokat, megölik a saját szeretteiket, és így tovább. Az akkori mentalitás alapján kell értelmezni ezeket a történeteket, nem a mai alapján.