Miben hisztek? Éltetek át valaha olyant, aminek a hatására megbizonyosodtatok arról, hogy az élet több annál, mint amit látunk? Hogy van folytatás a halál után?

18:

Ha nem tűnt volna fel, soha nem minősítek le senkit, még arra sem méltatom. Engem nem érdekelnek ilyen gyerekes, buta játékok, nem számít a saját minősítésem sem:

https://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__toplista

Többet ér a vélemény szabadsága.

A GyK nem egy vallási, nem ezoterikus portál, ez csak csak annak egy kis szekciója.

Ha olyan portál lenne, ti törölhetnétek minden véleményt, amivel nem tudtok lelkileg megbirkózni.

De itt bárki leírhatja a véleményét, kulturált formában. Ti a szólás szabadságát kérdőjelezitek meg.

Szemellenző folytán nyilván az sem tűnik fel, hogy szakmai kérdésekben hány évtizednyi tudást és tapasztalatot osztok meg, a kérdésekre válaszolva.

Máskor meg elfogynak a szakmai kérdések, meglátok a főoldalon bármilyen kérdést, ráérek, válaszolok.

Valakik ilyen egyszerű dolgokba is hülyeségeket látnak bele, képzelegnek, negatívan, rosszindulatúan. Én értem, ilyen fantáziás emberek, a fizikai valóság talajától elszakadtak.

Ha már szkeptikusok szóba kerültek, eszembe jutott egy érdekes eset.

Ha valaki, hát anyám meglehetősen szkeptikus volt. Legalábbis a különféle misztikus meg parajelenségekkel szemben.

Aztán egyszer odaköltözött egy nénihez házi ápolóként, amíg a néni férje kórházban volt. Egy reggel épp együtt reggeliztek, mikor az asztal mellett lévő ablak párkányról egy kézi tükör lerepült, az előszoba szemközti faláig, ahol landolt úgy, hogy semmi baja nem lett. Ajtók ablakok csukva, huzat nem lehetett. A néni felkiáltott: A férjem!

Hamarosan csörögtek a kórházból, hogy a bácsi meghalt.

Na akkor változott meg anyám nézete a "spirituális" témákról. Még itthon is láttam rajta sokáig hogy eléggé sokkolta az eset főleg azért, mert nem tudta ezt magában feldolgozni, hogy nincs rá racionális magyarázata, pedig látta.

18.

1. Mit jelent számodra az hogy szkeptikus? Csak mert számomra nem többet hogy nem elhinni minden állítást fenntartások bélkül.

2. Amikor te nem fogadod el szervízmérnök állításait az ugyan úgy szkeptikus gondolkozás.

3. A 19es mocskoládásában majdnem volt egy értelmes észrevétel. Valóban az ember általában ahhoz a témához ír hozzá ami érdekli. 1 a probléma. Attól még hogy nem hiszel valaminek a létezésében, vagy nem értesz 1et minden részletével az még nem fogja azt jelenteni hogy nem érdekel a téma.

4. 1 valamiben biztos vagyok. Amikor az a kérdés hogy miben hisznek, majd az adott ember leírja a saját hitét és ezért egyesek lepontozzák ott nem a komment írójával van baj.

21

"Ha nem tűnt volna fel, soha nem minősítek le senkit, még arra sem méltatom. Engem nem "

Hiába állítod ezt, nem igaz. Az objektivitás, illetve az önismeret hiánya, ha még csak fel sem ismered, amikor ezt csinálod.

Számtalan kérdésnél láttam tőled olyan megnyilvánulásokat ebben a rovatban, amikor értelmes érvek helyett személyeskedő, lekezelő stílusban minősítetted mások értelmi képességeit, épelméjűségét, stb.

De ezzel nem másokat minősítesz, hanem saját magadat.

Olyasmire ne tedd fel az életed, aminek nem látod már itt a földi életedben a hasznát.

Pl. kereszténység is ezt tanítja, hogy ha hűen követjük Jézus parancsolatait, már itt áldásban lesz részünk. Nem csak a Mennyországban.

Először is vigaszt kívánok neked ebben a lélekpróbáló időszakban. Mindenki számára elérkezik a pillanat, amikor a teremtő Atya akaratára leteszi földi porhüvelyét, és elérkezik számára az utolsó ítélet. Nagyon nehézkes a kialakított kötelékeket elengedni, hiszen a testi ember élete, hogy valakihez ragaszkodjon. De ami testi, az elmúlik egyszer, az értékadó mellett fájdalom, hiányérzet is indukálódik az ember sóvárgása okán, Isten és Krisztus viszont örök. Ők nem okoznak semmi mást, csakis szeretetet és örömöt. A test elöregszik, a lélek viszont, ha Isten Igazságában jár akkor örökké él. Aki Bennük járt és cselekedett, ha eltávozik, neki a "halál" az megváltás erről a világról. De a test önző, birtokolni akar, sír és nem akar feldolgozni. Ezt megérteni, lélekből élni csakis akkor lehet, ha valaki nem csak hiszi Istent, hanem cselekszik is Benne Krisztuson keresztül. Az íratott meg, hogy ne sirassuk a holtat, hanem aziránt búsuljunk, aki elment otthonról, és többé nem látja meg a szülőföldjét. Ez szimbólum. Aki távol kerül Istentől, az a külső sötétségre vettetik, és a lélek elkárhozik. Nem a babonás pokolra az üsttel meg démoni tűzzel, hanem egy olyan létállapotba, ahol már nincsen vele többé Isten kegyelme. Vagy ez az bállapot van, vagy pedig a Mennyország, ami szintén egy szinonima arra, amikor a lélek megpihen örökre Isten teljességében. és a legtöbben, mint mindig az előbbibe kerülnek, mert az emberek zömének a teste az élete. Éppen ezért, amikor szokás mondani kileheli a lelkét, a lélek azt nem képes elhagyni, nem tud szabaddá válni, mert a húsbörtön fogja, ezért abba bele tapad örökre. Ez a pokol. De aki mennyei kincsekért munkálkodott életében, annak a lelke már vágyja azt, hogy ezt a testet elhagyja. Az szabaddá válik, feloldódik, képes eltávozni, megtérni a Mennyországba, Isten kebelére.

Ezt azért írtam le ilyen részletesen, mert ebben már benne is van a kérdésekre a válasz. Magam évekekel ezelőtt találtam Rájuk ismételten, mondhatni hazatért hosszas kóborlás után az eltévelyedett bárány, a tékozló fiú újra visszatért a mennyei családja körébe. Magam ott egy olyan erejű bizonyságot kaptam (és a mai napig is kapom Isten kegyelméből Krisztuson át, dicsőség legyen az Övék mindörökké!), hogy az átformált a lelkem mélyéből fakadóan, és kiragadott az addigi gyarló testi életvitelemből. Érdemem szerint halált érdemeltem volna (még ma is olykor egy semmirekellő vagyok) mégis megmostak és új ruhát adtak nekem. És azóta igyekszem átadni az embertársaimnak azt, amely bizonyságokat Tőlük rendre megkapok, hogy így talán más is szerelembe esik az Igazsággal és a lelke szabaddá válik. Ez nem erőszak, hanem a szabad akarat okán meghozott döntés következménye. Vagy elfogadja ezt valaki, vagy nem, de a lehetőség fel van kínálva személyválogatás nélkül mindenkinek. És addig tart is a kegyelem mindenkinél, amíg még élhet. Isten mindenkit hazavár Krisztuson keresztül, Ő nem gyűlölködik és büntet, mert azt csakis az ember teszi szüntelen. Senkit sem tart fél-elemben, hanem igazságos és következetes szülőként nevel és tanít. Erről mindig bizonyságot teszek, amíg élek, mert a lelkem ezt megtapasztalta, a kegyelmüket, és aki ezt valóba megéli, nem csak a szájával mondja, az ezt el nem feledi soha! Ez erősebb minden földi boldogságnál és gyönyörnél. Úgy írom, hogy hála Nekik sem vallásom nincsen, sem sehová sem járok másokat hallgatni, követni.

Azt írja a kérdező, hogy igyekszik a saját vallása szerint élni. Aki valóban Istenben jár, az nem mások szerint él, hanem Isten szerint! Mert ahogyan Ő is mondjak hogy az Ő gondolatai nem a miénk. Azt is írja a Biblia, hogy átkozott az, aki emberekben bízik. Nagyon kemény szavak ezek, nem magam találom ki, csak ezeket szinte alig hangoztatják, így a hívők nem is nagyon ismerik ezen passzusokat. Elmondja az Atya, hogy Krisztust, a szerelmetes Fiát hallgassuk, ne mást. Mégis szinte mindig ezt a kétfelé sántikálást tapasztalom. Egy kis gyülekezet, meg egy kis Istenhit. De most valóban azt teszed, amit Isten neked személyesen mond, vagy azt, amire másvalaki kér? Vagy ez, vagy az, de a kettő együtt lehetetlen. Azt mondja Krisztus, vagy az Istennek szolgál valaki, vagy a Mammonnak.

Biztosan sokan nem hisznek ezen szavaknak, balgának tartanak, de ennek így szükséges lennie, hiszen a test megbotránkozik az Igazságban. A lelkem megélte, amit, éli is folyamatosan, ezt senki el nem veheti. De a hit magában még kevés, mert Istenben nem csak hinni szükséges, hanem munkálkodni is, de előtte Róla személyesen meggyőződni, az Akaratáról, arról, hogy Krisztuson keresztül vele találkoztunk, vagy az elme játékának kivetülésével. Mert a gyümölcs nem hazudik, és minden fa a tulajdon gyümölcséről ismerszik meg,n ahogyan a Megváltó is mondja.

Igen, Isten és Krisztus Él-Ők, és ameddig valakik egymást megalázva teológia és egyéb testi indulatokkal szított vitákat folytatnak Isten valóságosságáról, addig Őt soha meg nem látják, mivel Őt csak a lélekben alázatos gyermekek pillanthatják meg. Biztosan állítom - bár a szavam senkinek se legyen elfogadott, hanem azt vizsgálja meg Isten segedelmével, mert nem embernek szükséges hinni, hanem Istennek -, hogy létezik, hogy munkálkodik szüntelen, hogy van élet a halál után és hogy vagy az örök lelki boldogság, vagy a testi kárhozat. Ez nem összeesküvés, nem mese, nem vallási terror által a lélekbe sulykolt séma, sem pedig fantazmagórikus kitaláció. Mindannyian számot adunk majd Előtte, miként is éltük az életünket, ez senki számára ne legyen kétséges. Olyan dolgokat tudnék írni, mesélni, amiket megtapasztaltam, hogy el sem hinnék a legtöbben, és amit nagyon sokan szerettek volna megélni, de ez nem dicsekvés, hanem a legintimebb dolog. De aki Hozzájuk kiált, az válaszokat is fog kapni, és megéli majd lélekből, kínzó fájdalmak közepette, hogy eddig mekkora hazugságban élte le az egész addigi életét! Kinyílik a szeme, látni fog, ami fájdalmas is lesz, komoly lesz a megpróbáltatás a világ által, aki erre az útra lép, de aki mindvégig kitart, az üdvözül, ahogyan Krisztus mondja. Nem, Ő sem mese, egy fikció. Az a Krisztus a valós aki a lelkedben él aki létezik öröktől-örökig. Ő az igaz, akihez személyesen fordulhatsz. Azért is írtam így, mivel a sorok között lehet sejteni, mekkora a hazugság ami körbefon, mint a kígyó. Isten nem vallás, sem tudományos okoskodás. És fájó a léleknek, hogy sokan ennyire megtagadják, bántják őt és Krisztust, kegyelem legyen az övék, de bizonyságot teszek, és teszem akármennyiszer, hogy Él-Ők! Ha bárki lepontoz, megaláz, megver vagy akár kitilt innen ezért, ez azon semmit sem változtat, mert ez az Igazság. Imádkozom érte, hogy minél többeknek legyen része ilyen személyes megélésekben, és nem másokban, főleg amiket tömeg előtt szavalnak el. Elnézést, ha sokakat untatok vagy sokat írok, de ilyenkor a lélek örömködik, hogy hallathatja a hangját. Ez az igazi szabadság és boldogság, éljétek át minél többen.

Az Ő kegyelmük legyen mindannyiunkkal!

Üdv.

29.

Valaki beveszi még ezeket a nyálas szövegeket?

Nem hiszed el...