Kezdőoldal » Ezotéria » Természetfeletti lények » Miért imádkozik, fohászkodik...

Miért imádkozik, fohászkodik a Görög mágikus papirusz az ábrahámi Istenhez, valamint miért kéri az arkangyalok és az ősatyák segítségét, ha ez tilos?

Figyelt kérdés

Miért fohászkodott a szerző Izráél Istenéhez, miért kérte a segítségét, miért imádta?


Miért kért segítséget az amúgy nem is isten arkangyaloktól, meg a tekintélye zsidó ősatyáktól (úgymint Ábrahám, Izsák, Jákob és Mózes)? Miért kérte a közbenjárásukat Izráél Istenénél?


Miért imádták a pogányok a zsidók és az ábrahámi vallások Istenét? Miért imádja egy pogány, egy mágus az ábrahámi vallások Istenét? Miért imádkozik hozzá, miért tiszteli?


Izráél Istene, így az ábrahámi vallások Istene féltékenyen szerető Isten, nem engedi meg, hogy bárki mást is imádjanak mellette a követői. Ezen az alapon tilos a pogánysággal való szinkretizmus, nem imádhatják őt a pogányok. Tiltja a bálványimádást, és minden más istenség imádatát, vagy akár tiszteletét. Ezenkívül tiltja a mágiát is, ezért nem imádhatja őt egy mágus.


Milyen alapon kéri mégis a segítségét ez a szöveg? Isten saját maga nyilatkoztatta ki a Tórában, hogy tiltja a pogányságot, tiltja a mágiát stb. Isten úgy tekintett választott népével a frigyre (frigyláda), mint egy házasságra: aki mást is imád, mágiát végez, az hűtlen.



2022. dec. 12. 19:46
1 2
 11/18 A kérdező kommentje:

A környező népek ismerték: Egyiptom (mondjuk ők pont nem szemiták), Moáb, Edom, Ammon, Arámi Királyság.


Az El Eljon Isten másik neve ilyen kapcsolatban, pont hatalmas istenségként, pont ugyanilyen jelentésben (bár lehetséges, hogy Il, meg Elioun létezett külön istenségeként, külön szerepekkel Föníciában is, azonban ott mindkettő férfi istenség volt, ráadásul egymás leszármazottai voltak, míg az arámiaknál egy szerződési sztélén látható, ahogy istenséget és feleségét sorolják fel, majd végül nagy kihagyás, és 'l wa Eljon neve, elkülönítve a többitől), szintén egyébként az arámi nomádoknál is létezett Szíria és Mezopotámia területén, ebből adódóan valószínűsíthető, hogy ez a bizonyos El Shaddai is onnan jöhet, és még a zsidók őseivel, a habirukkal jöhetett. Ezt egészen biztosan tudjuk, mivel amorita-akkád agyagtáblákon látjuk, hogy az Amurru Királyságban volt egy bizonyos "Mezopotámiából alászálló és megérkező" Bél Sade nevű istenség. Az előtag jelentése itt nem bizonyos: egyrészt lehet az el, vagyis isten megfelelője más nyelven, másrészt lehet a baál, vagyis úr megfelelője más nyelven.

2022. dec. 13. 16:14
 12/18 Grimfox ***** válasza:

Seth valóban romboló, káoszisten. Sivatag, vihar, aszály, mindenféle kártevők(sáska, dögevők, békék, vérszívók), és betegségek tartoznak a szférájába. Emellett majdnem minden más isten ellensége. Ezek mind igazak Yahwéra is. Ő is ezeket a csapásokat használja rendszeresen, valamint tüzet, és háborút. És ő is minden más istennel szemben ellenséges. Nem csak az idegen istenekkel, hanem a sémi népek isteneivel is, amelyik hitkőrből származik. Amit említettél, a legyőzött isten szerepkör magyarázná, hogy miért ellenséges más istenekkel, és népekkel szemben.

Szerintem a Bél Sade névben a Bél a Baál(Ba'al) egyik formája. Nehéz a csak a mássalhangzókból megmondani az eredeti kiejtést, de valószínűbb, hogy a magánhangzók váltztak(ha változtak), mint hogy mássalhangzókiesés történjen egy alapvetően mássalhangzó alapú írás esetén.

2022. dec. 13. 17:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:

#12.

Mondjuk akkor már valószínűbb, hogy az azonos akkád-sumer-amorita-arámi kifejezéshez van köze, ami urat és mestert jelölt: [link]


Ez nem egy konkrét istenség volt, hanem egy jelző, amit a főistenekre (úgymint Enil, An, Enki, és különösen Marduk) megnevezésére használtak.


A mezopotámiai népeknél is jelen volt egy időben, hogy elismerve az istenség tekintélyét más jelzőkkel is illették a nevén kívül.

2022. dec. 13. 20:32
 14/18 A kérdező kommentje:
Amúgy a moabita sztélé, amire hivatkoztam Mésa király sztéléje egy izraelita-moabita háborúhoz kötődik. Úgy hitték, hogy ezáltal az izraeliták védőistene, és a moabiták főistene is harcol egymással. Érdekes, hogy ugyanennek a háborúnak a kimenetelét az izraelita és a moabita források is a saját győzelmükként könyvelik el. Ezenkívül a kánaánitákkal folytatott harcnál is az volt a kérdés, hogy Kánaán az izraliták Istene, vagy Baál tulajdona.
2022. dec. 13. 20:36
 15/18 Grimfox ***** válasza:

Igen, ez is egy nagyon esélyes lehetőség. Sade Ura. Ahol Sade lehet hely, vagy az isten fő ismérve, vagy tiszteletbeli jelző. (pl sokszor nevezik Yahwét a seregek urának). Egy témával foglalkozó nyelvész biztos tudna közelítő választ adni.

Az arámi, és föníciai pantheonban El külön istenség. Persze ők is használják pl nevekben. De ott is mint erre az istenre való hivatkozás. Baal apja, Baal kultusza El kultuszának csökkenése után erősödött.

Nem véletlen, hogy Yahwénak 72 szent neve van. Szerintem az egyes tulajdonságait, rangját, vagy éppen az emberek tiszteletét, félelmét fejezték ki a több megnevezéssel. Bár a 72 név esetén sok név más istenek beolvasztott neve, vagy jelzője. De a többség egyedi Yahweh megnevezés.

2022. dec. 13. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 A kérdező kommentje:
Van egy olyan elmélet, ráadásul elég valószínű elmélet, hogy az izraeliták két néprétegből tevődtek össze. Egyrészt a keletről, Mezopotámiából érkező habirukból, akiknek a monolátrikusan imádott istensége El Shaddai volt, ők is úgy gondolták, hogy kiválasztottak, nekik a történetét meséli el Ábrahám története a Tórából, illetve tőlük származnak a moabiták, edomiták, midianiták és ammoniták is. Másrészt a mondhatni saszukból, déli habirukból, akik Egyiptom felől érkeztek, egy hasonló, nagyon közeli rokon, nomád, sémi népcsoport, nekik az istenük volt az, akit Tetragrammatonként neveztek, az Ő történetüket írja le a Tórából Mózes története. Ez a két nép Kánaánban találkozott egymással, ahol szövetségre léptek egymással, megszilárdult a 12 törzs, azonosították Istenüket, és Kánaán őslakosait, valamint az előttük érkező Kánaánban lakó népeket legyőzték, és a sokakat megöltek, míg néhányan beilleszkedtek az új népbe (Tóra: Ráháb és családjának története), majd aztán a filiszteusokat is legyőzték. Régészeti leletekből van egy rettenetesen értékes kánaánita erőd, ami már akkor épült, amikor két tűz közé szorultak: délről és keletről az izraeliták, a tenger felől pedig a filiszteusok nyomultak előre.
2022. dec. 14. 18:02
 17/18 A kérdező kommentje:
Illetve ebből az időszakból származnak az amarnai levéltár segélykérő levelei, amelyekben kánaánita városállamok kértek segítséget a fáraótól az érkező habiruk, vagy éppen filiszteusok ellen.
2022. dec. 14. 18:06
 18/18 Grimfox ***** válasza:
Noha a biblia Exodusnak ez részben ellentmond, mert ott nincs szó találkozó népekről, és a 12 törzs mind Egyiptomból vonul ki, azt tudjuk, hogy rengeteg kozmetikázáson esett át az ószövetség is, mielőtt ténylegesen írásba foglalták volna. Könnyen el tudom képzelni, hogy a fenti eseménysor hitelesebb, mint a bibliai történet. Emellett ha mindkét törzsszövetség hasonló istent imádott, nem volt nehéz a szinkronizálás. Lehet hogy érdemes lenne beszerezni néhány ószövetségi apokrif iratot is, hátha abban is vannak utalások(irodalmi, nem feltétlen történelmi).
2022. dec. 14. 19:04
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!