Miért imádkozik, fohászkodik a Görög mágikus papirusz az ábrahámi Istenhez, valamint miért kéri az arkangyalok és az ősatyák segítségét, ha ez tilos?
Miért fohászkodott a szerző Izráél Istenéhez, miért kérte a segítségét, miért imádta?
Miért kért segítséget az amúgy nem is isten arkangyaloktól, meg a tekintélye zsidó ősatyáktól (úgymint Ábrahám, Izsák, Jákob és Mózes)? Miért kérte a közbenjárásukat Izráél Istenénél?
Miért imádták a pogányok a zsidók és az ábrahámi vallások Istenét? Miért imádja egy pogány, egy mágus az ábrahámi vallások Istenét? Miért imádkozik hozzá, miért tiszteli?
Izráél Istene, így az ábrahámi vallások Istene féltékenyen szerető Isten, nem engedi meg, hogy bárki mást is imádjanak mellette a követői. Ezen az alapon tilos a pogánysággal való szinkretizmus, nem imádhatják őt a pogányok. Tiltja a bálványimádást, és minden más istenség imádatát, vagy akár tiszteletét. Ezenkívül tiltja a mágiát is, ezért nem imádhatja őt egy mágus.
Milyen alapon kéri mégis a segítségét ez a szöveg? Isten saját maga nyilatkoztatta ki a Tórában, hogy tiltja a pogányságot, tiltja a mágiát stb. Isten úgy tekintett választott népével a frigyre (frigyláda), mint egy házasságra: aki mást is imád, mágiát végez, az hűtlen.
Pál sokat járt Görögországban, és sok térítő munkát végzett ott. A korai kereszténységnek az egyik legnagyobb közössége élt görög földön. Akkoriban még nem voltak lefektetve az egyházi dogmák, rengeteg kisebb gyülekezet, gnosztikus csoport, idegen földön élő, de megtért zsidó közösség létezett. A görög, zsidó misztikus, és fiatal keresztény tanok keveredése sok hasonló irathoz vezetett. Elég csak elolvasni pár apokrifet a korszakból.
Igaz, hogy a tóra tiltja a mágiát, a zsidók legmélyebb tanításai mégis mágikusak. A kabbala isten nevének, és az angyalok által képviselt isteni erényeknek a vizsgálata, és ezen erények hatóerőként való felhasználása földi célok elérésére. Mivel mindez Yahwétől ered, kizárólag az ő imádatán alapul, és az ő megértését célozza, ezért noha mágikus tan, mégsem üldözik, mint a pogány, és isten nélkül végzett varázslást.
#1.
Viszont nem feltétlenül teljesíti a kérést. Bizonyos, hogy az izraeliták hitének alapja, hogy nem imádhatnak más istent. A Tóra szövege még eléggé monolátrikus, mivel nem tagadja kifejezetten más istenségek létezését, azonban tiltja a velük való bármilyen kapcsolatba lépést, imádatot, tiszteletet, akármit. Ezt gyakorlati monoteizmusnak is nevezik a teológia, illetve a vallástudomány témakörében. A zsidó vallás kezdeteinek alapja az volt, hogy egy bizonyos istenség szövetséget kötött Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobban, majd Mózessel megerősítette azt a Sínai-hegyen. Tehát a zsidóknak egyedül őt szabad imádni, ahogy egy házasságban is csak a házastársat szabad szeretni. Ugyanakkor egyre szigorúbb lett a monoteizmus és pár évre rá, már a puszta létét, vagy démoni valóját is tagadták más istenségeknek.
#2.
Ezek a szövegek még a Kr. e. 1. századtól kezdve keletkeztek, tehát több szöveg még kereszténység előtti.
Nem is az összes szöveg hívja Yahwét segítségül. Egyes részek görög, mások egyiptomi rítusokkal foglalkoznak. Ez nem egy egységes szertartásrend, hanem mágikus iratok gyűjteménye.
Emellett a héber diaszpóra már i.e. 2-300 évvel is jelentős volt a Földközi tenger környékén. Arra is nagy esély van a Yahwét hívó szertartás esetén, amit az 1. mondott, hogy valaki szinkretukus gondolkodás által csak az egyik istenként tekintett Yahwéra a sok isten közül. Ahogy eredetileg a zsidók is tették, mielőtt az izraelita vallási dogma megszilárdult volna.
#5.
Az izraeliták számára ő volt a védelmező istenségük. Nemzeti istenség. Nem véletlenül vitték a frigyládát a csatákban a papok feltétlenül a katonákkal. Egyiptomi iratok alapján már egész korán imádták őt, és valószínűleg csak a zsidók tisztelték őt: egy bizonyos saszu (szó szerint: nomád, a keleti eredetű népekre használták, egyes feltételezések szerint azok közül is a Midiántól kb. a mai Izrael feléig élőkre használták csak) népről tesznek említést, aki Jahu tulajdona volt. Mivel erről az istenségről semelyik másik nép nem tesz bizonyságot a hébereken, izraelitákon, zsidókon kívül, ezért régészeti szempontból szinte bizonyos, hogy az izraeliták egyik alkotó néprétege lehetett. Az izraeliták alapvető tantétele mindig is az volt, hogy atyáik szövetséget kötöttek ezzel a bizonyos istenséggel, akit számtalan jelzővel, névvel illetnek. "Atyáid Istene", ahogy szoktak rá hivatkozni. Az izraeliták számára soha nem csak egy volt a sok közül, mindig kiváltságos kapcsolatuk, frigyük, szövetségük volt vele. Nem véletlenül volt monolátrikus a vallásgyakorlatuk: minden más istenség imádata "atyáink Istenének" a megcsalása. A Tóra alapján már Ábrahám óta, akinek a története az izraelitákat alkotó másik népréteg, a habiruk időszakát idézi szövetségre léptek ezzel a bizonyos El Shaddai nevezetű istenséggel. Az El Istent jelent, a Shaddai pedig egy jelző, aminek csak sejtjük a jelentését (amúgy az amoritáknál és az akkádoknál is feltűnt): hegy, vadon/pusztaság, pusztító, mindenható.
#7.
Nem. El eredetileg istent jelent. Ismerem, és beszélem ennyire a hébert. Ráadásul nem is csak isten, hanem erőt, megingathatalant és bálványt is. Csak háberül el, ókánaánita/fönicíciai nyelven il. Amúgy van női rangos alakja (rag nélküli formában semleges nemű és hímnemű alakot vehet fel), sőt többesszáma is. Eredetileg megnevezésként használták amblock isteni státuszú vallási szereplőkre.
A szemita nyelvű népeknek szokása volt különösen a köznevek, melléknevek, igenevek tulajdonnevesítése. A kovácsisten neve például ugariti feliratokban Kotha-wa-khasis, magyarul: ügyes és okos. A Baál férjet, utat, uralkodót jelent. Az Astarte, ha jól tudom hölgyet.
Az izraeliták éppen a különbség miatt használták az adon és az adonai szavakat tulajdonnevesítve.
A vallástörténészek szerint egyértelmű, hogy máshol nem imádták. Azonban elismerték. A moabiták pl. Kamósz által megalázott, vesztes istenként hivatkoznak rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!