Egész éjjel sír a baba mit csináljak?

Istenem... vegyétek már észre hogy troll 😂

Van az a vicc is: "A legszebb dolog a világon a gyermeki kacaj. Kivéve amikor éjjeli 3 óra van és nincs gyereked"

Én egyszer aludtam egy házban, amelyre mindenki megesküdött, hogy szellemek járnak benne. Vidéki, nagy családi ház volt, háború előtt épült villa. Egy ismerősömé volt, nagyjából üresen állt, és többször rendeztek ott bulikat. Aki viszont ott aludt, az mind arról számolt be, hogy egész éjjel úgy érezte, hogy állnak körülötte és figyelik. Egy haverom, akiről végképp nem lehet mondani, hogy bármi ilyen hókuszpókuszban hinne, ébren töltötte az egész éjjelt, és reggel úgy húzott el, hogy többé nem akar oda visszamenni. Rendesen be volt fosva.

Aztán egyszer én is ott aludtam, és pontosan ugyanezt éreztem. Mintha valakik, akik nagyon fel vannak háborodva azon, hogy én ott vagyok, szigorú arccal körbeállnák az ágyat, és néznének. Nem egy pár percig tartó érzés volt, hanem határozott, tartós érzés, amitől nem tudtam szabadulni.

Mi lett a vége? Közöltem velük, hogy a qva anyjukat bámulják, kifingtam a takaró alól, majd oldalamra fordultam, és elaludtam. Az érzés rögtön megváltozott, és egyfajta megütközött, tanácstalan, egymásra nézegetős érzés váltotta fel. Mint amikor a tekintélyes tanári karral közlöd, hogy leszarod a fenyegetőzéseiket, nincs hatalmuk fölötted, és ezzel nem tudnak mit kezdeni, csak kapkodják a levegőt.

Olyan jót aludtam, hogy néha még ma is eszembe jut. A kísértetek pedig megbotránkozva ültek a sarokban, és megvolt rólam a véleményük. Én meg leszartam. Én élek, ők meghaltak, tehát kuss nekik.