Mit láthattam gyerek koromban? (Bocsánat hosszú lessz).

Először leszögezném hogy nem vagyok nagy ezoguru, nem mondom hogy nem hiszek benne, dd tagadni se tagadom hogy ne lennének olyan dolgok amiket még nem vagyunk képesek érteni, elég széles látókörű, nyitott embernek gondolom magam. Szóval olyan 8-9 éves lehettem amikor szüleim elkezdtek egy spirutuális látó/sámán/tanítóhoz járni, és sokszor magukkal vittek engem is, sok mindenre nem emlékszek, csak arra hogy milyen különleges volt abban a házban a légkör.

Szóval egy ilyen alkalom után egy este éjjel egyszer arra keltem hogy mintha valaki figyelne, fura volt, majd az ajtó felé fordultam és legnagyobb meglepetésemre egy nőszerű fehér alakot láttam az ajtóban, emlékszek hogy úgymegdöbbentem/megijedtem hogy teljessen lefagytam megmozdulni nem tudtam hírtelen, maga a jelenés egy fehéres, de nem áttetsző, nőszerű valami volt, nem mondanám hogy lebegett, de a lábait nem láttam. Majd nagyon lassan elkezdet közelíteni az ágy felé, arra emlékszek hogy iszonyatossan bevoltam tojva, ekkor mivel apukám külföldön volt, és egy elhúzódó felújítás közepén voltunk a szüleim ágyában aludtam anyuval, amikor már szinte az ágyhoz ért ez a valami, nem bírtam tovább és hírtelen oda gurultam anyuhoz és elkaptam a kezét, szorossan hozzá bújtam, de nem kellt fel, ahogy fölnéztem akkor meg már az a valami se volt ott, emlékszek hogy sokáig nem tudtam azon az éjszaka utána aludni. Aztán gondoltam reggel hogy ez csak egy álom volt, de aztán anyukám megkérdezte hogy este minden rendbe volt-e mert éreute hogy egyszer átöleltem, és jó erősen szorítottam a kezét, de olyan fáradtnak érezte magát hogy nem bírta a szemét kinyitni, vagy fölkellni, miután ezt elmeséltem neki, ők ugyan jártak továb ahoz a nőszemélyhez, de én sose voltam többet nála.

Az egészben az volt a fura hogy nem pont attól a valamitől féltem, sőt valahogy olyan ismerős volt de nem tudnám megmagyarázni hogy miért, vagy hogy hogy, hanem magától a szituációtól.

Álmodtam, vagy tényleg megtörtént volna, most 21 vagyok, tudom hogy évek alatt torzulnak az emlékek, de arra az estére még ma is úgy emlékszek mint ha tegnap lett volna, azóta se tapasztaltam semmi hasonlót, ha ez számít volt egy csomó halálközeli szituációm, minthogy kvázi halottan, szívverés nélkül születtem, úgy élesztettek újra, aztán 2 évessen félre gyógyszereztek akkor is intenzívre kerültem, 4 évessen a fejemet törtem be és majdnem föl is kelett nyitni a koponyám hogy ne szenvedjek agy károsodást a belső vérzés miatt, szóval kalandos gyerekkorom volt.

Bocsánat hogy ilyen hosszú lett, és köszönöm a válaszokat.