Miért érzhettem ezeket abban a házban ?
Kb fél évig laktunk egy házban azóta már elköltöztünk onnan de a mai napig úgy érzem hogy valami nem stimmelt ott . Rengetegszer éreztem ott indokolatlanul szomorúságot, bánatot, az elmulás fájdalmát. Sokszor elkezdtem sírni azon hogy én nem akarok megöregedni. Úgy éreztem értelmét vesztette minden. Semmiben nem leltem örömömet még abban sem amit előtte szerettem . Mióta nem lakunk ott azóta ez az érzés elmúlt. Se előtt se után nem éreztem ilyet.
Volt párszor olyan is mikor egyedül voltam otthon, úgy éreztem hogy nem tudok megmaradni a házban. Olyan nyomasztó érzés volt, úgy éreztem azonnal ki kell mennem innen mert nem tudtam megnyugodni akármit is csináltam.
Volt egy barátom aki sokat járt hozzánk, azt mondta ő is hogy olyan depressziós az egész ház hangulata.
Depressziónak hívják.
Te érezted, nem a ház.
Aha..
És ha ez így van, akkor hogy lehet, hogy a benne élő család harmonikus, boldog, és a házról is full ellenkezőjét állítják, mint te?
Vegyük már észre, hogy a tárgyak nem hordoznak semmiféle érzelmi töltetet. Mi hordozzuk azokat a benoymásokat amiket bizonyos dolgok triggerelnek.
4
Ez így nem igaz
Van, amikor egy házban rossz dolog történt, annak az egész hangulata néha ott marad. Nem is a tárgyak hordoznak érzelmi töltetet, hanem van olyan ember, lehet, hogy a kérdező is ilyen, ebben semmi baj nincsen, és senki nem is tehet róla, aki a tudta nélkül is megérzi ezeket az eseményeket.
5, ezzel csak az a baj, hogy lutri az egész.
Egyrészt, nem tudsz olyan 20-30 évesnél idősebb házat mutatni az országban ahol még nem halt volna meg valaki, vagy nem történt volna valami tragikus vagy ne lett volna benne pl egy erősen bántalmazó személy.
Innentől kezdve tök jól lehet igazolni, hogy "volt ez a rossz érzésem és lám, utána kerestem és tényleg történt itt valami rossz".
De pl belsőépítészetileg is nagoyn könnyű agyonnyomni az embert. Viszont ezt nem feltétlen veszi észre mindenki.
A plafon magassága viszonylag fixen meghatározott, mára már nagoyn kevés lakás van 230-as blemagasság alatt. De van, és ez az emberek többségét agyonnyomja.
Jóval szubjektívabb már mondjuk a beépítettség, zsúfoltság. Én pl közel 10 éve lakok panelben, nincs egy szabad felület sem kb a sok szar miatt, de én megszoktam, ez ilyen. ha anyám jön ide, aki 60 éve nagy családi házban lakik, mindig majd megfullad emiatt.
De volt egy másik lakás is ahol a kis konyha végig volt ilyen felakasztott konyhapolcokkal. Az eladó kimondottan büszke volt rá, hogy milyen jól beépített, ő kimondottan szerette. Hát első dolgunk volt az egiyk szekrényt kidobni, a töbibből meg lefűrészelni 10 centit, hogy nyissuk a teret, mert egyszerűen agoynnyomott.
A színek megintcsak játékosak. Sokan szeretik a klasszikus fehér falakt, számukra egy bézsnél sötétebb falárnyalat már térszorító hatású lehet. Testvéremék meg fekete csempvéel bszták tele a fürdőt, mer tnekik az tetszik. Számukra szép, én meg mintha egy börtöncellában érezném magam:D
De ez mind benyomás mentén működik. Ha valaki nem gondolja végig tüzetesen, akkor csak annyit fog érezni, hogy ez a lakás szorongató, valami nem okés vele. És még lehetne sorolni napestig mennyi ilyen hatás van...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!