Miért ennyire pesszimisták az európai emberek a halál utáni léttel kapcsolatba?

A fejlett világ főleg azért lett fejlett, mert leginkább a tudományokban hittek. A jelenlegi tudományos ismereteink szerint meg a lélek nem létezhet a halál után.

De azért gondoljunk egy merészet: Mi van ha a DNS-ben tárolt örökölt és szerzett információ elektromágneses hullámokkal kisugárzódhat, amit egy másik élő személy DNS-e foghat is? Lásd a telepátiát. Akkor ez némi magyarázatot adhat azokra a különös megfigyelésekre, hogy egy éppen meghaló személy teljes személyisége átadódik egy közelében lévő élőbe. Szervek átültetésénél is tapasztalták azt hogy a tanult infó nem csak az agyban tárolódik hanem a DNS-ben is.

Saját magam, racionálisan gondolkodó mérnökként is megdöbbentem azon, hogy a haldokló anyám mellett lévő nővérem személyisége kicserélődött és teljes egészében az elhunyt anyám személyisége lett azóta. Ha telefonon beszélek vele, a földbe gyökerezik a lábam, mert mint ha anyámmal beszélnék, pedig ő már rég a sírban van.

Mi utal arra, hogy pesszimisták?

"amik kiváltották ezt a nagy ateizmust a fejlett világokban" A fejlett országokban az emberek a materiális létfeltételeik javítása érdekében a műszaki tudományokra alapoztak. Nem mellesleg kialakult a tudomány, ami tkp. gondolkodási módszertant jelent és bizonyítékokat követel.

Ezután a könyvtári, templomi olvasgatás helyett tudományos vizsgálatnak vetették alá a szentírásokat (Tóra, Biblia, Korán, Mahabharata, stb.), aminek az lett az eredménye, hogy ezek az írások:

1. Jellemzően nem akkor jöttek létre, amikorra mondták azokat az ezeket viszonyítási alapként kezelő egyházi funkcionáriusok. Ez a bármiféle hitelességet megingatja.

2. Nem igazolható, hogy isteni lényektől vagy azok sugallmazásából erednének (és emiatt örökérvényűek lennének), nem pedig ismeretlen motivációjú, írástudó emberek szokásjog és mítoszgyüjteményei lennének, amik ráadásul a fordítások, másolások miatt ismeretlen mértékű, de garantált torzulást szenvedtek volna. A hitelesség továbbcsökkenése.

3. Az általuk előírt, a hétköznapi életet szabályozó törvények ne mennének szembe a humanizmussal (szemet szemért), ne lennének kontraproduktívak (munkaképes felnőtt- és nem felnőtt - homoszexuálisok kivégzés, len és gyapjú összeszövésének tilalma) vagy megalázók (megerőszakolt nő házasságba kényszerítése az erőszaktevővel).

4. Nem adnak magyarázatot rengeteg kérdésre: Szabad-e az égbe menni? (űrállomás) Szabad-e női vezetőnek engedelmeskedni pl. bankban.

Én ateista vagyok, szerintem nem pesszimizmus ez. Aki tanult, olvasott ember, az egyre kevésbé hisz a mesékben, reálisan tud gondolkozni.

A vallások a nyomorban és a tudatlan emberek között virágzott mindig is

A 20. században kezdődött, amikor a világháborúk miatt megingott az emberek hite az isteni gondviselésben. Nietzsche szerint Isten létezett, de meghalt.

Ezzel próbálták azt megmagyarázni, hogy ugyan a teremtés valóban Isten műve, de most már nem foglalkozik velünk. (Erre volt már korábban elmélet, méghozzá a deizmus). De az, hogy az Atya meghalt mélységes depresszióba lökte az embereket amikor ez az írás megjelent.

Egyébként én egyáltalán nem gondolnám, hogy aki hisz bármilyen Istenben, az buta lenne, vagy tanulatlan, egyszerűen csak egy másik világnézet szerint nevelkedett. Sok tanult orvos, tudós is hívő. Sőt igazából az emberiség nagy része hisz valamilyen istenségben, úgyhogy még mindig az ateisták vannak kisebbségben, eléggé nagyképű dolog lenne azt mondani, hogy mindenki más bolond.