Ez a lélek fog visszajönni hozzám?

8 hetes babában hogy lenne már lélek?

A legtöbb irányzat szerint egyébként is a születés pillanatábaban kerül bele a lélek, az első LÉLEKzettel, és a halál pillanatában távozik az utolsó LÉLEKzettel.

Emiatt egyáltalán ne vádold magad!

Nem kötekedési célból vagy nyelvtan-náciságból: de helyesen lélegzet (g és nem k) és a légből (mint lég/levegő lsd. légnemű vagy légies stb.) ered. Persze sok ezós oldal a lélekzet szót használja. Ha a két szó (lélegzet és lélekzet) jelentése eltér akkor én kérek elnézést.

Ettől eltekintve még létezhet az amire az abban hívők lékekként hivatkoznak. A fizika szerint információ nem vész el. Ez jobbára az informatikában is igaz (én csak ehhez értek – legtöbbször az információ megmarad csak nem olvasható vissza). A világunk is egy informatikai rendszer. A benne lévő anyagot és a lezajló történéseket információnak tekinthetjük. A tudat is lehet egy olyan információ ami nem vész el hanem a térnek az eddig még nem teljesen feltárt szerkezetében tárolódik valahogyan. De ez koránt sem biztos hogy ugyanaz a lélek mint amire az ezósok vagy buddhisták (a lélek ami vándorol) vagy keresztények (a lélek ami a mennybe megy) gondolnak.

Ha megszületik a gyerek akkor az ő személyiségét (aki lesz) először a szülők majd azok a közösségek építik fel amelyekben mozogni fog. Ahogy telik az idő úgy a szülők is változnak és a közösségek is. De a magzatnak nincs még se személyisége se tudata. Mert abban a fejlődési fázisban ezek még nem alakultak ki. Ha születik majd egy gyereked akkor nagy valószínűséggel egy másfajta személyiség lesz mint ami az elvetetett gyerekedből vált volna.

Ezért a kérdésedre a válasz egyértelmű nem.

előző de bizony hogy kapcsolatban van a léggel, a légzésel a lélek,

régies alak lélekzet.

1. lélekzetlélek (lélek, pára, lehellet néven, ill. történeti adatok tanúsága szerint a lélek szót ’lélegzet’ értelemben is használták). Alapja az a tapasztalati tény, hogy amíg él az ember, lélegzik – halálakor az utolsó lehellettel „kileheli lelkét”, „kiadja lelkét”, „kiszakad belőle a lélek”. E lélek a testtel szoros kapcsolatban van, akinek testéből eltávozik, az meghal.

[link]

[link]

mégelőbbi: a születéssel kezdődik a léle(k)gzetvétel, de a fogantatástól kezdve ott van a szellem - mely a formaképző erőben nyilvánul meg, amely forma gyorsan alakul-fejlődik, hogy ideje eljővén léle(k)gzetvételre és életre alkalmassá váljon az ember. Ilyen értelemben a lélek mediátor a szellem és a test között - ez az úgynevezett inkarnálódás, melyet mindannyian átélünk.

Egyes tanok szerint a lélek maga választja ki a jövendő szüleit, úgy hogy előre ismeri a leendő sorsát is, melyet a leszületésekor elfelejt (ezeket az emléktöredékeket tudják valójában előhívni a jósok).

Ebben az esetben nincs okod a lelkiismeretfurdalásra, hiszen maga a lélek döntött úgy, hogy egy olyan nő testébe költözik, aki 8 hét múlva visszaküldi a reinkarnációi körforgásába.

Neki valamiért erre volt szüksége a karmájában, ezáltal léphetett a lélek egy magasabb szintre.

A te sorsod is eldőlt már születésedkor, azt tetted hát, amit tenned kellett ebben a földi életben: segítettél egy másik léleknek egy "gyors kört" tenni. Ő pedig segítettneked abban, hogy megtapasztald a veszteség és a szégyen érzését, ezáltal jobban odafigyelsz a védekezésre, a következő hozzád érkezőnek pedig figyelmes, jó nevelője leszel a földi útján.

Az ítélkezők pedig szintén csak a saját sorsuk szerint tesznek, melynek következményeit a saját következő létükben fogják megtapasztani.