Tudtátok hogy 2 éves korig látjuk a szellemeket? . Csak nem emlékszünk. (csak a szülök mesélik hogy néztél a sarokba és mosolyogtál és mondtad h 'néni'. ) és az

Nekem anyum mesélte,h 1 éves voltam,mikor tatám meghalt és(már járni 9hónapos koromban tudtam,beszélni meg már úgya ahogy tudtam) fél évre rá mindig mondtam,hogy tatával játszok,tata hagyta úgy az ajtót,tata ne csikizz meg ilyesmiket. és egyszer anya féletlen megijesztett és sírni kezdem,hogy elijesztetted tatát,és kifelé mutattm az útra ahol egy fekete ballonkapátos ebre ment,anya ki akart szaladni hozzá,de nem hagyhatott egyedül,mire bevitt a házba apámhoz,és kiment az a valaki már sehol sem volt.És azóta semmit nem említettem tatával kapcsolatban. Amúgy ez érdekes,mert ne ismerhettem,hisz még nagyon kicsi voltam,de ezek szerint csak láttam és beszéltem vele..Amúgy én hiszek az ilyenekben.

14/L

Én három dologra emlékszem 6 éves korom előttről.

Az egyik a nagyszoba bejárati ajtajának kilincse. Pontosabban gombos volt. A másik a reklám felirat a TV-ben, a harmadik, a legrégebbi, amikor egy asztalszerűségen fekszek, és pelenkáznak, vagy pelenkában vagyok, nem tudom pontosan. De ezek csak pillanatnyi képek.

Az biztos, hogy a pelenkázás alatt nem emlékszem aurára.

Szerintem ez hülyeség!

Bocs, de nincs időm, energiám bővebben kifejteni, hogy miért, de a lényeg, hogy erre számtalan magyarázat lehet.

De most komolyan! A 21. században élünk nem a középkorban!

Szellemek épp úgy nem léteznek, mint ahogy boszorkányok, tündérek, varázslók és más mesebeli lények sem.

Sajnálom, hogy ennyi sok hiszékeny, babonás ember van, akik ilyeneket terjesztenek.

Egyik nap barátnőm 3 éves unokatesójára vigyáztunk (vigyázás abból áll, h mi youtube-ozunk, a kicsi pedig addig TVzik vagy játszik a kockákkal), és egyszer csak megfogja a kezünket és húz minket konyhába aztán pedig azt mondta h a néni most jött be és azt mondta főzni fog :S pedig 2 éve épült a házuk... én hiszek az ilyesmiben

12/L