Van itt olyan ember, aki élt át halálközeli élményt? Vagy bármilyen más forrásból, de tudja - tehát nem csak HISZI, hanem TUDJA -, hogy mi van a halál után?

Van élet a halál után. Azért, mert testünket a lelkünk tartja életben. A testünkben ökrök életű lélek lakik. Ha valami oknál fogva (például baleset, betegség utáni halál miatt) a lélek kiszáll a testből, akkor csak a test hal meg, a lélek tovább él, látja a saját testét, de akkor őt ez már nem érdekli, megyen vissza a lélekdimenzióba, mert a léleknek az az igazi otthona. Mélymeditációval meg lehet tanulni, hogyan lépjen ki a lélek a testből, ezt úgy hívják, hogy asztrálutazás az asztrálsíkon (vagyis a 4.-ik dimenzióban).

8 évesen volt egy balesetem, akkor lepergett életem filmje, de nagyon részletesen, talán inkább olyan volt mintha mindent újra éltem volna, de közben az idő nem telt, mintha megállt volna, a következő pillanatban pedig minden részévé váltam, a másik szobából felém rohanó nagyszüleimet és a gondolataikat is láttam, és a körülöttem lévő tárgyakban is benne voltam, mindent éreztem, aztán újra a szemeimen kersztűl láttam, és nem értettem hohy mi történt, és más sem tudta megmondani nekem hogy mi történhetett, de 8 éves gyerekként megváltoztam és egy fajta keresésbe kezdtem, hogy ki vagyok valójában és mi az élet értelme. A következő élményem nemrég volt, A most hatalma c. hangoskönyvet hallgattam, majd a szerző youtube videóit kezdtem el nézni, közben találtam egy Mooji jelenlét gyakorlatot, amitől hirtelen közvetlenebbnek éreztem mindent, aztán amikor másodszor is megnéztem ezt a gyakorlatot, akkor hirtelen testen kívülre kerültem, egy pillanatig döbbenetes volt a testemet kivülről látni, de azonnal ráébredtem hogy valójában AZ vagyok aki a testét látja, tehát AZ aki kivül van, ugyanakkor megállt az idő, vagyis megértettem hogy nincs idő, minden csak VAN, VANSÁG VAN, megértettem hogy az egó amivel minden ember azonosul az nem a valódi énünk, és valójában az élet értelme felébredni az emberi anyagi testben lélekként, és hogy a halál az valójában csak visszatérés a forráshoz, az örök létező formátlan tudathoz, formátlant úgy kell érteni mintha üres lenne, nem anyagi, ez az anyagtalan tudat, teret hoz létre az anyagból hogy tapasztalni és fejlődni tudjon, az emberben megéli az anyagi világot, majd visszatér mindaddig, míg egyszer az anyagi világban is tudatára nem ébred.

#6.WOW.