Ha a halál után reinkarnáció történik, nincs rá
esély, hogy valami hiba csússzon a gépezetbe, és az
előző életbeli emlékeim teljesen átmaradjanak?
A tudat, a személyiség, és az emlékek nem azonosak. Előfordult már, hogy megesett hasonló, de több millióból, vagy milliárdból egy esetben. A leghíresebb példa egy japán kisfiú esete, aki öt éves kora környékén meghalt valamilyen himlőben, és szinte azonnal meg is született újra kisfiúként egy másik családnál. Amint tudott beszélni rendesen, és volt elég értelme az emlékeit felfogni, jelezte a szüleinek, hogy emlékszik, és tudja hol vannak az előző szülei. Felkeresték őket, és az emlékek alapján bizonyították, hogy tényleg volt egy olyan fia a meglátogatott házaspárnak, és tényleg x évvel azelőtt halt meg. Elegendő emléke maradt, hogy azonosítható legyen. De nem csak a nyelvtanulással, hanem az érzelmi kötelékekkel, és úgy általában az új élettel is problémáid lennének. A feledés jótékonyabb, mint ahogy azt el tudnánk képzelni.
2016. márc. 6. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
2/18 A kérdező kommentje:
1: De viszont hasznosítani is tudnám az átmaradt dolgokat. Gondolj bele, már tudnád, hogy érdemes az iskolában figyelni és jól tanulni, ha felnőttként boldog életet akarsz. És egész más úgy felnőni, hogy reális rálátásod van a világra és annak dolgaira. Persze ennek ugye a hátrányai is meglennének. És ugyebár neked egy tájékozatlan kisgyereknek kellene kiadnod magadat, és majd húsz évet várni arra, hogy valóban úgy viselkedhess, ahogy az a belsődből következik.
De tényleg, film vagy sorozat nem létezik ilyesmi témából?
Sajnos a memória, és az elme fejlődése nem függ össze ilyen jelleggel. Hiába tudod, hogy kell figyelni órán, ha a szellemi fejlődésed még nem tart ott, hogy képes legyél 45 percen keresztül koncentrálni. Az emlékeid pedig ugyanúgy halványodnak, mint most, főleg amiatt, hogy gyerek vagy, és az elméd még fejletlen. Gyerekkorodra is azért nem emlékszel, mert a szellemi fejlődésed akkori szintje miatt kevés dolog ragadt meg benned maradandóan. Abban az időszakban a memóriánál sokkal fontosabb dolgokkal foglalkozik az emberi elme. Kognitív képességek, nyelv, és a test irányításának elsajátítása. Felnőtt korodra már csak foszlányok maradnának az előző életedből is, pont ahogy a gyermekkorodból.
2016. márc. 6. 09:19
Hasznos számodra ez a válasz?
4/18 A kérdező kommentje:
3: Én mondjuk pont az a fajta ember vagyok, akin az ismerősök sokszor ámulnak, hogy "Nem igaz, hogy te mikre emlékezel!". 34/F vagyok, de azért jópár dolgot fel tudok még idézni 10 éves korom előttröl.
És szerintem az nem számítana, hogy a testem mennyire fejlett fizikailag, ha egyszer a tudatom (egy életet leélt ember tudata) fullon átmaradna.
"A tudat, a személyiség, és az emlékek nem azonosak."
Belőled sem lesz pszichológus. A személyiséget az emlékek határozzák meg.
Te meg ne aggódj kérdező. A következő szüleid megtanítanak majd beszélni a saját nyelvükre. Lesz időd bőven. :D
2016. márc. 6. 09:30
Hasznos számodra ez a válasz?
6/18 A kérdező kommentje:
5:
"A következő szüleid megtanítanak majd beszélni a saját nyelvükre. Lesz időd bőven."
De mint írom, másképp tanulja a nyelvet egy újszülött, akinek minden új, és másképp egy felnőtt tudattal világra született gyerek. Ja, és képbe jön a paradoxonális kérdés: Mondjuk hogy a mostani életemben elélek 80-90 évig, vagy akár tovább is. Öregkorra ugyebár romlik a memória. Ha ez is átmarad, akkor jóllehet fogyatékosságaim lesznek. Vagy a memóriatárolás inkább a fizikai-biológiai dolgok része?
A tudat, és a test kapcsolata lassan fejlődik ki. A tudat csak akkor tud megfelelően működni, ha a test alkalmas a "közvetítésre". Ez saját tapasztalat, plusz édesanyám óvónő, elég sok ideje volt megfigyelni a 3-6 éves korosztály fizikai, és szellemi fejlődését. Teljesen más a gyerekek tudata, mint egy felnőtté. Hiába volnának emlékeid, ha nem tudnád őket hasznosítani. Az elme nagyon összetett dolog, legalább annyira mint a test. És külön nem működik egyik sem. Ha sem a tested, sem az elméd nem elég fejlett, akkor hiába vannak emlékeid, nem mész velük semmire azon kívül, hogy a szüleidre a frászt hozod, illetve látványossággá teszed magad.
2016. márc. 6. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
Az öregedés egy biológiai jelenség. Semmi köze az olyasmihez, mint a "lélek", nem?
2016. márc. 6. 09:40
Hasznos számodra ez a válasz?
9/18 A kérdező kommentje:
8: De ha mondjuk öregkoromra Alzheimer-kórom lesz, és ez marad át a következő életemre, az nem éppen előnyös szerintem. :)
Ha már itt tartunk, a memóriának sincs sok köze a lélekhez. Amúgy hogyne lenne köze az öregedésnek a lélekhez. Amíg megöregszel, rengeteg dolgot teszel. Minden tett közvetlenül hat a lélekre, a lélek pedig minden tettre. Már az a tény is állandó befolyással van a lélekre, hogy élsz.
2016. márc. 6. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: