Csak a múltból a jövőbe lehet reinkarnálódni, fordítva nem?

Ozmium42-nek:

" Bár a magyarázatok szerint úgy tűnik, hogy a lélek dimenziója független a tértől és az időtől, mégis úgy tűnik, a folyamat időben egyirányú."

- Mitől tűnik úgy? A leírások arról számolnak be, hogy a jelenlegi időpontot egyikük sem lépi túl. Viszont ha csak lineáris újászületések lennének, akkor senki sem tudna beszámolni a mostani életét megelőzően a születése előtti -100 évnél korábbról(csak abban az esetben, ha másod vagy harmad inkarnációról beszélünk). Magyarán a születése előtti 100 éven belül kellene lennie minden egyes beszámolónak ha a jelenlegit megelőző közvetlen életét vesszük alapul. Ezt mondjuk vizsgálni kellene, hogy akad e olyan akinek azt ezt megelőző élete régebbre nyúlik e vissza mint 100 év, mert akkor kimutatható lenne, hogy a reinkarnáció nem lineérisan történik. De ez csak egy elmélet részemről.

És mivel kicsit filozófiába is átmentünk reinkarnáció meg az idő létét megkérdőjelezve, az jutott eszembe ajánlok egy nyakatekert filmet :)

[link]

Nem lövöm le a poént, de ha a végére érsz és megérted ki kinek a kicsodája, a hajadat fogod tépni :)

# 15

"Úgy tűnik, mintha az ezotéria megmondóemberei is elbizonytalanodtak volna ezen a kérdésen."

Nekem nem tűnt fel, de most, hogy mondod, megnéztem a kategória toplistát, és valóban nem sokan válaszoltak a kérdésedre az élmezőnyében szereplők közül.

Ahhoz képest, hogy már rengetegszer leírtad ebben a rovatban, hogy egészen biztos, hogy sem reinkarnáció, sem lélek, sem más létsík nem létezik, meglehetősen furfangos kérdések foglalkoztatnak egy nem létező jelenség működésével kapcsolatban. :-)

"Bár a magyarázatok szerint úgy tűnik, hogy a lélek dimenziója független a tértől és az időtől, mégis úgy tűnik, a folyamat időben egyirányú."

Mit értesz pontosan azalatt, hogy "a lélek dimenziója"?

Ha a reinkarnáció célja a fejlődés és egyben a tapasztalatszerzés, akkor az egész egy időbeli, előremutató folyamatként kell, hogy működjön véleményem szerint. Valamiféle tér és idő az alacsonyabb túlvilági síkokon is kell, hogy legyen.

Ezt az egész folyamatot szerintem így, földi, fizikai aggyal és logikával gondolkozva úgy lehet talán megérteni, normálisan megközelíteni, hogy az ember egy összetett lény; az érzékfeletti finom részeink is több részből állnak.

Leghamarabb a durva fizikai testünk hal meg, és utána még az egyre finomabb energia-, és lelki részeink is fokozatosan megszűnnek, illetve feloldódnak a Föld körüli, de már érzékfeletti világokban. Ami megmarad, az a lényünknek a legbelső "magja", a felhalmozott tapasztalatokkal együtt, és ez viszi tovább magát a következő leszületésig, egy újabb lélekburok-, energiarendszert építve maga köré. Ha innen nézzük, tehát "legbelülről", a legmagasabb síkokról, akkor az idő és tér itt már valóban csak illúzió.

De egyébként az idő itt a fizikai, földi világban is meg van kavarodva, egymásba vannak tolódva, mert ha felnézünk az égre, akkor gyakorlatilag a múltat látjuk, mert olyan messze vannak a csillagok, hogy amit mi itt jelennek hiszünk, az az ő múltjuk. Aztán ott vannak a már említett lelki jellegű dolgok, alvás, ájulás, halálközeli élmények, és így tovább, ahol az idő mintha valóban külön utakon jár. Sőt, az egyszerű hétköznap életben is, ha valamit szeret az ember csinálni, akkor mintha gyorsabban telne az idő, ha pedig ellenkezőleg, akkor lassan.

"De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy a jövőbe miért nem lát bele senki?"

- Azért mert a jövőt felépítő események a múlttal ellentétben még nem forrtak ki, nem foglalták el a helyüket. Ennek oka pedig maga a szabad akarat, hisz nincs előre eldöntve semmi, hogy mi hogyan fog megtörténni. Úgy lehetne ezt elképzelni, mint egy építőjátékot(mondjuk legót) aminek bármelyik darabja összekapcsolható egy random kiválasztott másikkal, az elképzelés megvan, hogy mondjuk úrhajót építek, de a végleges forma csak akkor dől el mikor elkészül. Ahhoz, hogy tudjam, hogy a 43. lépésben a kis kockát hová fogom tenni(belelátni a jövőbe) pontosan ismernem kellene magát a kész tervet, de mivel az építés közben dől el, hogy melyik alkatrész hova kerül, így sejtésem sem lehet arról, be lesz e építve egyáltalűn egy adott elem vagy sem.

A múltat felépítő események viszont már fixen készen állnak és ha van rá lehetőség akár apró elemeire is bonthatjuk, a tökéletesebb elemzés érdekében, de változtatni már nincs lehetőségünk rajta.

A jövőbe csak annyira lehet belelátni amennyire képes vagy annyi információt összegyűjteni és elemzeni, mely elég nagy százalékban bizonyossá teszi egy esemény bekövetkeztét. De mivel dinamikus világban élünk és a szabad akarat mindenki számára adott a döntéseket illetően, így egy idő után képtelenség megállípítani egy esemény bekövetkeztének lehetőségét. Ezért nem lát senki a jövőbe.