Minek nevezik azt a szakembert, aki visszavezet előző életbe, stb?

6os. Én nem akarok veled veszekedni semmi esetre sem, ezért ne személyeskedj kérlek. :)

Csak azokat tudom leírni, amiket a könyvben olvastam, személyes tapasztalataim konkrétan így nincsenek róla.

- a lélek elvileg halhatatlan, mégis betegségek, idős kor hatására negatív irányba változik? Hogy lesz újra egészséges lélek újjászületésnél?

Jajj, de jó, egy teljesen meggyőződött reinkarnáció hívővel van dolgunk. Elmagyaráznád, hogyan lehetséges, hogy

- a lélek elvileg halhatatlan, mégis betegségek, idős kor hatására negatív irányba változik? Hogy lesz újra egészséges lélek újjászületésnél?

- ha a mostani és a korábbi életemben más testem volt, más személyiségem, emlékeim sincsenek, ami az előző életemhez köténnek, akkor még is mi alapján lehet egyáltalán két azonos lélekről beszélni?

- a lelkek maximalizálása már most megtörtént? Vagyis nem szüeltnek már új lelkek? A népességnövekedés alapján azt kell gondolnunk, hogy születnek még új lelkek, de milyen ütemben? Van valami törvényszerűség abban, ki kap születésnél új lelket, és ki egy már meglévőt hasznosít újra?

Bocsi, szóval:

1:

- a lélek elvileg halhatatlan, mégis betegségek, idős kor hatására negatív irányba változik? Hogy lesz újra egészséges lélek újjászületésnél?

Ezt azzal magyarázza Dr. Micheal Newton, hogy egy lélek egy testben egy idő után úgymond elfárad, vagy a sok negatív tényezők és külső hatások ellenére változik meg a viselkedése. Tehát egy lélek újult erővel érkezik a földbe és egy testbe amit előtte gondosan kiválasztottak neki. Az a földi élet során átalakul, tapasztal, bölcsebbé válik, (karmáját is cipelheti, bár ő nem karmának nevezi, de valami nagyon hasonlónak). Tételezzük fel, hogy egy lélek kap egy földi testet, amellyel összhangban lesz (bár van olyan is hogy nincsenek összhangban, ezt a pszichiátria nyelvén skizofrénia is lehet) és a földi élete során tapasztalhat jót is és rosszat is. Ha az élete második felében rosszabbra fordul az ember személyisége vagy drasztikusan változik, az mind mind külső hatások miatt, vagy az önmaga lelkiismerete vagy az élettapasztalatai között kell keresni okát. Pl. lejön egy magabiztos, virgonc, hiperaktív lélek, aki a fizikai mivoltja és a tapasztalatai által az emberi élet végére megfárad, bár ezalatt az élete alatt megtanulta a türelmet, vagy a gondoskodást, a hálát, stb....

- ha a mostani és a korábbi életemben más testem volt, más személyiségem, emlékeim sincsenek, ami az előző életemhez köténnek, akkor még is mi alapján lehet egyáltalán két azonos lélekről beszélni?

Itt a "két azonos lelket" nem értem! Mármint, hogy két lelke van ami ugyanaz, vagy hogy? Erre sajnos nem tudok választ adni.

Előző életbeli mivoltunkról azért nincsenek emlékeink, hogy ezek ne gátoljanak minket a mostani életünkben vagy ne térítsenek el a valódi életcéltól vagy esetleg ne álljunk úgymond bosszút... A könyvben rengeteg példa van arra, hogy ezt egyes személyek hogyan élték át. Pl. akit előző életében megkínoztak, megvertek és utána eladták rabszolgaként majd viccből megölték, annak a léleknek ne álljanak az útjába ezek a sérelmek ebben az életében, miközben lehet boldog anélkül, hogy ezt tudná. Egy jobb korban élünk, ahol megannyi lehetősége van egy embernek és ez legyen előtte. Szerencsére ő ki is használta ezt és csodálatos élete van. :)

Az, hogy egy másik életben más személyisége van ugyanannak a léleknek....ezt én így nem mondanám! A léleknek van saját személyisége és az mindegyik életében jelen van és ez a legimpulzívabb személyiségjegye minden életében. Tehát pl. egy nő, aki előző életében remeteként élt, csendesen, visszahúzódóan, az lehet akár világhírű, ünnepelt színésznő most, akkor is visszahúzódó és csendes lesz, csak nem olyan mértékben, mint azelőtt. Ez attól is függ, mint mondtam, hogy a test és a lélek mennyire van összhangban.

Egyébként rengeteg olyat hallani, hogy kisgyermekként még meg nem tanulunk beszélni, addig emlékszünk ezekre az előző életbeli dolgokra, majd fokozatosan elhalványodnak az emlékek, hogy csak a jövőre koncentrálhassunk. (ezért sincsenek emlékeink 3-4 éves korunk előtt). Sok újságcikk megjelent régen egy angol kisfiúról, aki álmában egy számsort és egy nevet mondogatott, a szülei felírták és kiderült, hogy egy angol (első vh-ban meghalt) repülős lelkét kapta. A kisfiú később nem emlékezett rá... Könyvet is írtak róla.

- a lelkek maximalizálása már most megtörtént? Vagyis nem szüeltnek már új lelkek? A népességnövekedés alapján azt kell gondolnunk, hogy születnek még új lelkek, de milyen ütemben? Van valami törvényszerűség abban, ki kap születésnél új lelket, és ki egy már meglévőt hasznosít újra?

Erről több fejezet is van valamelyik kötetében, de engem nem nagyon kötött le. Úgy hiszem, hogy az új lelkek megteremtésének akkor van értelme, ha a már meglévők még nem állnak készen az "indulásra", vagy nincs olyan lélek "szabadon", aki összeillene az adott testhez, vagy egyszerűen valóban folyamatosan nő a népesség és alacsony a halálozási szám, vagy úgymond új lelkeket kell képezni, mert egyes lelkek már nem járnak le testekbe mert úgymond elérték a legfelsőbb szinteket.

Vannak dolgok, amiket nem lehet tudományosan megmagyarázni, pl. van egy ismerősöd, életedben nem láttad még soha, mégis azt érzed, hogy ismered. Vagy van egy illető, akivel szóba se állnál(pl. más karsztba tartoztok), ám mégis húz felé valami(egyes helyeken sorsnak nevezik). Vagy amikor álmodsz valami szépről és felébredsz és tudod, hogy jó helyen vagy. Vagy mikor rosszat álmodsz és izzadtan, zilálva kelsz fel. Vagy mikor látsz egy emblémát vagy egy kulcscsomót vagy egy medált vagy valami egyedit, és megrögzül és tudod, hogy ez neked ismerős. Vagy egy fényképet látsz, vagy egy új városban vagy és olyan érzésed van, mintha ismernéd már e tájat. Minden, ami deja vu-nak nevezünk, az nem egy agyunkban lezajlott folyamat, hanem egy jel, hogy most valami fog történni...

1 éve találtam rá Dr. Micheal Newton-Lelkünk útjai című könyvére. Sose voltam vallásos, a horoszkópomat szinte sose olvastam el, nem részesültem keleti filozófia tanaiban, de még Buddha is messze állt tőlem. De hitetlen sem voltam. Mindig tudtam, hogy van valami felsőbbrendű erő és nem fulladhat ki annyiban az emberi lét, hogy élünk és meghalunk (persze ez is lehetséges, csak ez túl egyszerű, túl értelmetlen lenne, és én nem ebben hiszek :) ) Talán előtte egyedül a Titok c. filmet láttam.

Sokáig kerestem önmagam, és azt hiszem, hogy ez az életem nekem most ebből fog állni, hogy életem végéig keresem a célomat, a céljaimat, az énképemet, vagy az önbecsülésemet .

Egy hatalmas törés történt 2 éve az életemben, ami által a padlóra kerültem. Kezdtem feladni, tényleg... és akkor bukkantam rá. Mégis mi ez, ha nem egy égi jel? Mi oka lehet? Még ha kamu is az egész... Miért lapoztam át és miért kezdtem el elolvasni? Miért próbáltam változtatni és miért nem adtam fel végül? Mert kaptam hitet és reményt arról, hogy nem csak ennyi, hanem ennél sokkal több. :)

Rengeteg olyan ember van az életemben, akikhez valami már erő húzott ( úgyis mondják működik a kémia). Olyan "véletlenek" hoztak össze emberekkel( szerencsének és sorsnak is nevezik), amik alighanem lehetetlenek.

Lehet, hogy egy racionális ember számára mindez csak mese, vagy szirupos történet, és lehet hogy én vagyok naív, hogy hiszek ebben, de ha tényleg annyi, hogy élek s meghalok, mert dobog a szívem és egy biológiai folyamat megy végbe, akkor is úgy éljem le az életem, hogy hitetlenkedek?:)

Még ha hülyeség is, de minden ember valami csodára vár, nemde? :)