Meg tudná-e mondani valaki azt, hogy mikor leszületünk a földre, honnan tudhatjuk meg, hogy milyen feladatra születtünk, mit vállaltunk be?

Tudod kérdező, az embernek belülről kell, hogy fakadjon a tehetségének a kényszerérzete, tehát önmagadat kell megismerni, mire vagy képes. Az istenáldjon meg, a hódot, a hangyát, a méhet se tanítják, se nem mondják, de nem is rúgják fenékbe, hogy indíts, tedd ezt- tedd azt, még is mindegyik parányi lény tudja mi a dolga, mert belülről fakad a késztetése, mert őseitől örökölte--

Te mit örököltél? A semmit tevést, a gyámoltalanságot, a jajgatást... JAJ!!! mi a fenét kezdjek az életemmel?!!!--

komolyan mondom azok a parányi állatkák életrevalóbbak nálad, az ostoba, tohonya, másokra váró, bamba embernél.

Tudod az ember, önmaga válassza meg a barátait,a többit pedig hanyagolni kell, nem kell velük még foglalkozni se!

Ma napság se könnyű sajnos az élet, és nagyon sok ember boldogtalan e miatt. De tudod nem azt kell nézni, mit tudsz szerezni, hanem inkább azt mit tudsz élvezni, mivel tudod teljessé tenni az életedet abból, ami lehetőség megadatott számodra. Abból kell magadnak megszerezni a legfontosabbat, és megtölteni az életedet.

Az én unokám szegény nagyon sok pofont kapott az élettől, mert mind a két szülő becsapta, eldobta, megtagadta és sz.rtak a fejére már 9 éves korától kezdve-- S ha nem is volt könnyű dolgom, de rátudtam vezetni arra, hogy mindent ami nem jó neki azt keményen utasítsa el, ne is foglalkozzon vele... sz.rd le az egész világot fiam és te válasz ki azokat a személyeket akik számodra megfelelőek. Te tervezd meg az életedet a jövődet a céljaidat, kihasználva a legkisebb lehetőséget is, legyen hobbid, legyen közeli és távolabbi célod amiért küzdeni akarsz és elérni, mert képes vagy rá, mert erős vagy és fiatal...

S bizony minden szeretetem ellenére gyakran vágta be maga mögött az ajtót, káromkodott, őrjöngött, mert még a jövő is kilátástalan ebben az országban... viszont Neki semmi kedve külföldre menni.De a végén minden rendbe jött, tanult, közben diák munkát végzett, sportolt de közbe a jövőjét tervezte, jogsit szerzett, érettségit most tette le, de megvette élete első kocsiját is, igaz használt de azért jó, és még is csak Ő vette a saját jövedelméből, nem pedig én.

Tanul tovább? Igen. De csak több plusz szakmát, nappalin és mellette tovább dolgozik, mint még mindig diák. Viszont több szakképesítéssel, nagyobb esélye van az elhelyezkedésnél- mint a tavaly végzettek között többen még mindig, munkanélküliként, köz.munkások vagy segélyt kapnak.

Tehát meg kell teremtened magadnak azt a miliőt amelyben Te vagy elégedett.a munkádból pedig azt megvenni amire a legjobban vágysz ahhoz, hogy elégedett lehess... de ahhoz nem szükséges a legdrágább, se a legextrább. Barát se kell sok legyen egy-kettő de az igaz barátság legyen, tartozzál valakihez de az igazi, őszinte tartozás legyen. Legyen hobbid amivel eltöltöd a szabadidődet úgy hogy jól érzed magad-- de mind ezeket neked kell megtervezni, önmagad megismerése után és megszerezni is!

Ebbe nem lehet tanácsot adni, mert mást szeretek én és mást TE. Más jövőt tervez jó lehet a nagyobbik unokám, és teljesen mást a kisebbik, mert ég és föld a természetük, holott egy öreglány neveli őket 9 éve, egyforma életformában, egyforma kajával, egyforma az a szeretet is, amit igyekszem adni nekik, hogy mind az ami valaha fájt Nekik, az felejteni tudják és azokat akik okozták- magasról sz.rják le, tekintsék őket idegeneknek, akiket észre se kell venni többé, ebben az életben!!

S igy kell tenni minden olyan emberrel, akik nem érdemelnek meg Tégedet! Határold el magadat a világtól, mert az soha nem fog jobb lenni, csak más lesz a sminkje" vagy az álarca" de mindig ugyan az marad igazságtalan és ostoba.

Remélem a jókívánságod teljesül, mert bizony a kisebbik unokám még csak 13 éves lesz én viszont 71 vagyok...remélem még őt is fel tudom nevelni.

Sajnos 7 évvel ezelőtt, nagyon ideges lettem, és ahelyett hogy odacsaptam volna jól pofán mind kettőt ( a szülők azt mondták a felelősségre vonásomra, "egy életük van és ezért nem kell már a gyerekkel járó gond, meggondolták magukat"-- magamban tartottam a haragom, és egy óra múlva már infarktussal elvitt a mentő...azóta naponta gyógyítgatom, mert lett,van, két csodálatos fiam...!

De vigyáznak is rám, rám szólnak ne dolgozz annyit. Pár hete annyira tündériek voltak... aggódva vittek ügyeletre, orvoshoz.. akkor nagyon látszott mennyire féltenek, még az orvos is megnézte őket az aggódásuk miatt... ahogy toltak vizsgálatokra a klinikán belül... 4 órán keresztül ott voltak velem, mire kiderült mi a baj.

Tudod furcsa ez a genetika-- két gyermekem volt, de nagyon kicsit hasonlítottak rám, se a fiú se a kislány.

S lett két unokám és a nagyobbik imádja a motorokat, él- hal mindenért ami mozog, és utálja az angol nyelvet-- úgy mint én valamikor....

A kisebbik nagyon szereti a zenét, azt is tanul, (valamikor nagyon szerettem volna tanulni zongorázni, de nem adatott meg nekem,)felnőttként vettem zongorát, hogy majd a gyerekeim-- egyiket se érdekelte- és most a kisebbik unokám fantasztikus, harmadik éve nívó-díjas, fantasztikusan játszik, és állandóan viszik valahova szerepelni.

látod ilyen az élet azt hiszi az ember semmi nem úgy sikerült ahogy szerette volna, aztán történik valami még ha fájdalmas is, -- de még is valami szép lett belőle.