Mit tegyek? Nem bírom tovább! Mit tehetek? Kérem a haszontalan válaszokat mellôzni, van elég bajom!

Na,tessék,én rosszabb helyzetbe vagyok,tiszta peches vagyok,komolyan!Azért akadsz ki annyira,mert ottvannak a gyerekek,munka,nehéz ám úgy!Sokat melózol?Stresszes vagy ezek miatt,rohanásból áll az életed,ezért akadsz ki apróságokon!Ne temagad vagy a baj,mint nálam,hogy magamnak is köszönhetem,hogy olyan szerencsétlen vagyok!Anyám is így volt anno,5gyerekkel,férj nélkül,munkával,és még tanult is!Pers

ze,hogy kivolt

Egy hétvégét válassz ki magadnak s menj el kirándulni, nyaralni, túrázni ( kapcsolódj ki )

a családod is vidd el magaddal

"nekilàtok a hàzimunkànak is, minden nekiverôdik mindennek, leesik, zörög, csattog...ha sietek, akkor plàne, minden leesik, eltörik, néha ùgy érzem, mintha a Jòisten csak engem figyelne, és azt nézné, hol babràlhat ki velem:)"

Az még nem jutott eszedbe, hogy saját ügyetlenségedért ne a karmát, vagy istent hibáztasd?

"Ha sorsunkat irányítani kívánjuk, jelöljünk ki magunknak rendszeresen célokat és szüntelenül dolgozzunk azok megvalósításán. Amikor így cselekszünk,elkerülnek minket a lelki erő megdolgoztatásának hiányából fakadó váratlan tragédiák és szerencsétlenségek."

Ezt Emile Coue valamelyik könyvében olvastam, és elraktam az idézeteim közé, mert nagyon tetszett. Ha nem vagy aktív, kikerülöd a problémákat, mindig tol egy újabbat eléd az élet. Nem "nősz" addig, amíg nem dolgoztatod meg magad. Tespedni nem egészséges állapot, nem erre van az ember kitalálva (de azt ne kérdezd, hogy mire, mert nem tudom). Nem halogatsz valamit, amit már régóta meg akarsz csinálni?

Vagy nem valami olyat akarsz elérni, ami szerinted lehetetlen?

A helyedben pici, de határozott lépéseket tennék afelé a cél felé, amit tényleg szívből el akarok érni.