A buddhizmus szempontjából a szervátültetés kérdése? Mit szólnak ők hozzá? Szerintem nem örülnek neki (: igaza volt a cipőnek, hogy nem akarta kivetetni a szívét.

"nem szeretnék a következő életemben szív nélkül születni,mert az előzőben elajándékoztam..."

Itt valami óriási tévedés van. Nem vagyok buddhista, az igaz, de ilyesmiről nem hallottam a tanításaik között. Javítson ki valaki, ha tévedek.

A test eszköz, "ruha", ha úgy tetszik, amellyel cselekedni, érezni, és egyáltalán, átélni tudsz ebben a fizikai világban. Ha nincs már rá szükséged, eufemisztikusan írva, mivel nem működhet már hosszú távon, tulajdonképpen mindegy, mi történik vele. Ha ezzel valakinek segíthetsz, akkor miért ne tehetnéd meg, és ugyanez igaz a másik oldalról is, ha van még dolgod itt a Földön, akkor elfogadhatsz ilyen "ajándékot". Ettől még sem a lelked, sem a nem-anyagi "tested" nem sérül.

Azért azt megnézném, hogy mit tenne ez az emberszerető kérdező, ha szívátültetésre lenne szüksége és hiába lenne donor, a hozzátartozók ugyanilyen hozzáállás miatt megtiltanák a műtétet.

Akkor is ilyen nagyképű lenne vagy rimánkodna az életéért?

A buddhisták amiatt a 6 nap miatt aggódnak amíg új testbe költözik a lélek.

A testében (amelytől még nem vált el teljesen a tudata) bekövetkezett zavar átterjedhet a lélekre is, ezért rosszabb körülmények kőzé születhet újjá mint ahová kellene neki.

De a buddhizmusnak is több ága van, van amelyik nem zárkózik el konkrétan tőle már.

"nem fogok foggal körömmel ragaszkodni akkor sem,ha megbetegszem."

Tudod, fiatal korban a legtöbben hasonlóan gondolkodnak. Odaadnék tíz évet az éeletemből, ha... mondják sokan. Hatvan fölött nem mondanak ilyet. Továbbá, minél betegebbb valaki, annál jobban ragaszkodik az élethez. Szóval arról nyilatkozzál, amit már átéltél, ne arról, hogy te (szerinted) hogyan fogsz viselkedni.

Egyébként ezt a 49 nap bolyongást hogyan számoltad ki??