Mi a véleményetek erről? Ok és okozat

Az örök kérdés...

Szabad akarat vagy eleve elrendeltség? E két dolog összeegyeztethető? A mi tudatosságunk szintjén gondolom nem. Mindenesetre keress rájuk a neten ill. javaslom még a "primum movens" fogalmat is.

"Minden cselekedetünk amiket hozunk, azt hisszük hogy önállóan csináljuk, és van választási lehetőségünk, de nem, azok is csak az agyunkban végbemenő biokémiai reakciók." ???

Hat... en gyakran monfondiroztam mar fontos kerdesekben, eletem egy-egy fontos utelagazasanal jobbra vagy balra menjek-e? Nem jött magatol a valasz. Pl. melyik szakmat, kepzest valasszam? Melyik nyelvet tanuljam? Melyik orszagot valasszam? A csaladalapitast valasszam vagy az utazassal kapcs. karriert? Teljesen mashogy alakult volna a sorsom, ha a masik mellett döntök. Milyen biokemiai reakciok? Neha mind2 valasztas ugyanolyan jonak tünt, es egyszerüen az egyik mellett döntöttem, en magam.

3.

Igazad, van, meg most se neztem meg a videot, talan abbol jobban megertenem a kerdesedet. Mostanaban csak par percet tudok a netre forditani, kisbaba-gyerekek es miegyebek fontosabbak ezekben az evekben. Azt tapasztalom, hogy tök feleslegesen neztem meg, gyakran kering a neten mindenfele "agymosas", amit az emberek hajlamosak nem meglatva a "hülyitest" igaznak elfogadni. Igy egyebkent mar itt is megcafoltam ilyesmit. Lehet, hogy hetek, de az is lehet, csak honapok mulva majd vegignezem, mert tenyleg furcsa, hogy kivülem mindenki bedölt ennek, es akkor pontosabb velemenyt tudok erröl irni.

(Ami igy elsöre felmerült bennem, vajon mivel bizonyitja, hogy valoban biokemiai reakciok ezek? Tudomasom szerint az orvostudomany az agy müködesenek min. 90 %-at nem is ismeri. De nem akarok igy alaptalanul megcafolni vagy kifogast keresni, majd ha megnezem, utana jelentkezem.)

3.

Hű, de szerencse, hogy mindig jól meggondolom, hogy kitől fogadok el csokitortát (nem úgy, mint a csinos szőke hölgy a filmben) - így nekem minden pillanatban van választási lehetőségem és szabad akaratom, az emberek túlnyomó többségével együtt! :-)

A viccet félretéve, kedves kérdező, ha még nem vált sziklaszilárd, megingathatatlan meggyőződéseddé, hogy az embernek öntudata van ugyan, de lelke nincsen, (ahogyan egyik hozzászólásodban fogalmaztál) és esetleg van még benned némi nyitottság, kiváncsiság más nézőpont iránt, akkor (ha érdekel) szívesen ajánlanék a figyelmedbe néhány - a témát se nem vallási, se nem filozófiai irányból, de még csak nem is elméleti síkon megközelítő, - kifejezetten érdekfeszítő, lebilincselően olvasmányos könyvet.

Üdvözlettel:

Vera

Valóban, az agyadban minden kémiai folyamatok által játszódik le, de ha pl veszünk egy embert, aki épp azon dilemmázik, melyik egyetemre menjen, és te ezt a biokémiai reakción szintjén próbálod megérteni, az olyan, mintha a számítógépeden hallgatott zenét az elektronok áramlása alapján próbálnád értelmezni. Így soha nem fogsz eredményre jutni, és soha nem is jössz rá, mi is az a zene. Vagy jelen esetünkben mit is jelent a döntés és a gondolkodás szabadsága.

Ha minden meghatározott biokémiai folyamatok szerint működne csak, akkor nem lehetne ennyiféle ember, ennyiféle viselkedés, ennyiféle jellem. Akkor nem létezhetne, hogy hasonló jellemű emberek is teljesen máshogy reagáljanak ugyanolyan helyzetekben. Pedig ez mégis így van!

Az, hogy a fehérjék vízkilépéssel képződnek az aminosavakból, egy tény, ez a folyamat csak és kizárólag ezen kémiai reakció folytán mehet végbe. De te komolyan úgy hiszed, hogy a gondolataid is ugyanilyen "fehérjék"? Amik csak néhányféleképp épülhetnek fel néhány típusú reakció alapján? Össze tudnád számolni, hányféle gondolatod volt már egész életed során? És össze tudnád vetni azzal, hogy hányféle reakciótípus létezik összesen a kémiában?

De kanyarodjunk vissza arra a mondatra, hogy más-más emberek más-más módon reagálnak ugyanarra a helyzetre! Pedig mondom, a helyzet ugyanaz, és az embereket felépítő anyagok is ugyanazok, a bennük lejátszódni képes összes reakciótípus is ugyanaz. Akkor miért ez a különbség? Mert az egyik ember mondjuk már átélt korábban egy hasonló helyzetet, és már a korábbi tapasztalata alapján reagál, míg a másik, aki először szembesül vele, talán csak ösztönből cselekszik.

Ilyenkor az történik, hogy az első ember a korábbi tapasztalatai alapján hoz egy döntést, amit a másik ember nem tud ugyanígy megtenni, holott kémiai szinten semmi több nincs az első emberben. Mert a tudat, nagyon leegyszerűsítve ugyan, de az életünk során szerzett tapasztalataink, és az erre adott válaszreakciók összessége. Aki más dolgokat élt át, többnyire máshogy gondolkodik egy átlagemberhez képest. Hasonló helyzetben máshogy dönt. De ez már bőven túlmutat a biokémiai reakciókon, hisz ezen a szinten még minden ember egyforma.

Köszönöm az elözönek ezt a jo megfogalmazast, pont erre gondoltam. Hogy pl. amikor valasztanom kellett, melyik orszagba keressek munkat, nem a biokemiai reakcioim döntöttek el, hanem az orszagokrol kapott informacioim, tapasztalataim alapjan (en). Ha csak a hasamra csapok es nem gondolkodok, akkor meg arra is foghatnank, de (föleg a fontos) dönteseinket nem igy hozzuk altalaban. A biokemiai reakciok ketsegtelenül befolyasolhatnak pl. hormonmüködest es ezen keresztül pl. közerzetbeli joletet, de bizonyos dolgokat valak(m)i mas dönt el bennem, ami a mai tudomany szamara meg ismeretlen, mert megfoghatatlan.

Persze az lehet egy feltetezes (de nem bizonyitott, tehat nem allitas!), hogy adott informaciok egy-egy orszagrol adott biokemiai reakciokat inditanak el bennem. De en vagyok, aki beengedem ezt az informaciot, a velemenyemet rola alakitom, es ha ugy döntök (meg fontos nekem), akkor idöt szanok ra meg jobban utanajarni, ha nem, hagyom annyiban, tehat itt nemcsak biokemiai reakciok alapjan döntünk. Nemcsak ebböl allunk, az ember összetettebb, mint egy biokemiai reakcio...

Nehany felvetel, iromany annyira magaval ragadja az embereket, mivel kijelent feltetelezett vagy akar legbölkapott dolgokat, belemagyarazza...stb, hogy az olvasok aztan hajlamosak nem meglatni benne az agymosast, erröl irtam. Akkor megsporoltam a video megtekintesehez szükseges idöt. :)

3.

Kiegeszitve az utolso bekezdest: ha egy dolog hatasara biokemiai atalakulasok törtennek bennem, akkor nem a biokemiai reakciok iranyitanak, hanem en (vagy valami mas bennem) döntöm el, hogy hassanak vagy nem - idöt forditok-e tovabbi utanajarasra (aminek következmenye a feltetezes alapjan ujabb biokemiai reakcio) vagy nem...stb. Tehat a biokemiai reakciok igy csak következmeny, es nem okozat. De mivel minden mindennel összefügg, biztosan oda-visszahatas, viszont nem iranyito szerepü egy biokemiai reakcio.

3.