Mi lehetett ez? Élményeim egy operációval kapcsolatban.

"Tehát az agy képzeli, mintha nem lennél a testedben...Ebben az állapotban rengeteg dolgot álmodhatsz, bárhová odaképzelheted magad és bárkit odaképzelhetsz aki nincs jelen, mégis valóságos élményed van.Na így...semmi ezo."

Azt apróságot elfelejted, hogy klinikai halál alatt nincsenek agyhullámok, így a memória, észlelés, gondolkodás és érzékelés nem működhet(ne). Továbbá az ilyet átélő emberek nem bárkit "képzelnek" valahova, hanem nagyon is adott az, hogy mit látnak, hallanak és éreznek. Ajánlom az ezzel kapcsolatos kutatásokat.

10:02

Kicsit eltévedtél a testen kívüli élménnyel kapcsolatban.Amiről te írsz, az szimpla álom, nem más.

Testenkívüli, vagy halálközeli élményben az emberek sokszor olyasmit látnak beszámolóik alapján, ami a valóságnak teljesen megfelel, annak ellenére, hogy a tapasztalat idején nem lehettek az említett helyen.

Például látott, mondjuk, egy bizonyos újságot a szekrény tetején, amiről nem volt tudomása, hogy ott van,és nem is láthatta , csak ha nagyon magasra "emelkedik", de a beszámolója után leellenőrzik és ott van az újság, amit látott.Na, akkor ez hogy lehetne álom, vagy hallucináció?Ha logikusan meggondoljuk, csak létezhet az a testen kívüli élmény.Persze egyeseknek borzasztó nehéz elfogadni ezt.

az agy műve

álmoknál is csak azokra emlékszünk amik közben felébredünk.

ha a halál beáll valóban nincs agyműködés, viszont ahogy visszahoznak azonnal lesz.

ezt úgy érzékeli az agy mintha aludt volna. vagyis, a mély alvás után jön a REM-fázis csak ugye mély alvás helyett épp szívleállás volt

s az agy azokat az élményeket "ollózza össze", amiket életedben valamikor már átéltél és láttál. de mindez olyan mint egy olyan puzzle, aminek minden része totál négyzet alakú és bármelyiket bármelyik mellé oda lehet tenni.

szóval kever-kavar az agy az emlékek között és így álmodsz új arcokat, új helyeket és új történeteket.

semmi ördöngösség nincs benne

"ha a halál beáll valóban nincs agyműködés, viszont ahogy visszahoznak azonnal lesz.

ezt úgy érzékeli az agy mintha aludt volna. vagyis, a mély alvás után jön a REM-fázis csak ugye mély alvás helyett épp szívleállás volt

s az agy azokat az élményeket "ollózza össze", amiket életedben valamikor már átéltél és láttál. de mindez olyan mint egy olyan puzzle, aminek minden része totál négyzet alakú és bármelyiket bármelyik mellé oda lehet tenni.

szóval kever-kavar az agy az emlékek között és így álmodsz új arcokat, új helyeket és új történeteket.

semmi ördöngösség nincs benne"

Ne haragudj, hogy ezt mondom, de szerintem egyetlen elemét sem tudnád elmondani egy "sztenderd" halálközeli élménynek. Ez nem baj, mert nem kell mindenkinek ezzel foglalkoznia. Azonban azt tudnod kell, hogy a HKÉ alatt átélt élmények általában semmilyen korábbi tapasztalathoz nem hasonlítanak, és az átélői nagyon nehezen tudják leírni, mit éltek át, mert nincs mihez hasonlítaniuk azokat. Ezért gyökeresen különböznek az álomtól, amik valóban (többnyire) olyan képekből épülnek fel, amiket már láttál az életedben.

A másik probléma az elméleteddel az, hogy nagyon sokszor igazoltan olyan emlékeket idéz fel a páciens, amit kizárólag klinikai halála alatt rögzíthetett volna. Pl. felismeri látásból az őt újraélesztő orvost, mikor kizárólag eszméletlen és / vagy klinikailag halott állapotban került vele kapcsolatba, tehát se nem hallhatta, se nem láthatta biológiai úton. Rengeteg érdekesség van itt, amit érdemes kutatni - és szerencsére ezt sokan meg is teszik, méghozzá neves orvosok (is).

Kedves kérdező gyermek-- sajnálom hogy átélted a klinikai halált és szenvedned is kellett.Remélem most már egészséges vagy. Nekem is van egy 12 éves fiú unokám.

Amit átéltél az valóban megtörtént veled, mert a klinikai halálban a lelked elhagyta a testedet. S az elmondásodból kiderül hogy először is hamar sikerült visszahozni téged szerencsére.

aztán az is kiderül az elmondásodból, hogy a kis lelked nagyon szereti a szüleidet, vagy is valójában Te is szereted őket- az hogy néha haszontalan vagy és nem fogadsz szót vagy visszapöntyögsz-- az a gyerekkorral jár.

Tehát amikor kiléptél a lelkeddel a testedből, az első az volt hogy a lelked a szüleidet kereste meg, mert a lélek szálon a TE ÉNED aggódott értük, féltél hogy nem láthatod őket többet. Ezért kerested meg őket ás láthattad őket vagy a kórházi folyosón vagy otthon ha nem tudták mikor műtenek téged.

Azért nem érzékelted az időt, mert abban a létformában nincs se idő, se kézzelfogható valóság, se gravitáció, minden egyetlen térré változik nincs fal se ajtó, mert a lélek mindenen áthatolni képes!-- ha hozzájuk értél volna akkor a kis kezed eltűnt volna bennük. de a lélek sokkal többet tud mint maga az ember így soha nem tenne ilyet ha tiszta és szeretet van a szálain.

Abban a létformában mindent látni, hallani, érteni, és érezni képes a lélek-- na és ami a legfontosabb gondolkodni!

19. f. A két csodálatos lelkünk.

Ird be a keresőbe ezt a fejezet címet és lásd hogy néztél ki Te akkor, csak képzeletben adj neki egy kis kékes szint, mert minden gyermeki lélek még kékes színű.

Vigyázz magadra, szeresd a szüleidet, tanulj szorgalmasan hogy nagyszerű felnőtt váljék belőled! Boldog Mikulás hóeséses ünnepeket. puszi egy nagymama

Ne keverjétek az álom fázisát a klinikai halál állapotával, mert ég is föld.

az álomban az elől levő, friss átélt, látott, érzékelt szóval minden apró élményű, de még erősebb feszültségű képeket, igyekszik lesimítani a lélek amikor alszunk, és álmodunk. Igy csodálatos logikai alkotások születnek a képi és egyéb memorizált emlékekből valamint a futkosó lélekszálon levő gondolat feszültségekkel együtt.

amikor nincs álom akkor viszont a lélek a szerveinket a sejtjeinket az egész testünket átpásztázza amit lehet kijavít, korrigál.

A klinikai halál állapotát nagyon nehéz jellemezni, mert a lélek még nem talált önmagára-- nagyon tanult, intelligens embernek kell lennie ahhoz valakinek hogy ezt az állapot változást érzékelése élménye alapján elmesélni tudja. -- De még akkor is csak a benyomást amit szinte fel se fog -- azt pedig végképp nem fogja fel nem érzékeli hogy ő meghalt csak csodálkozik és élvezi azt a csodát ami körülveszi.Ez történik ha hirtelen lép ki a lélek a fejtetőn keresztül.

Ha a halál beállta fokozatos test-elgyengülés váltotta ki akkor előfordulhat hogy rövid időre csodálkozva ott van a műtöbe4n és mindent lát hall-- visszatértekor emlékszik rá-- de akkor se érti lélekként hogy -na most mi van velem? Fel se eszmél abban a létformában.

ennek több oka is van hogy az ember abban a létformában nem fogja fel mi történt vele, hogy most ő mi is valójában, az mint gondolat fel se merülhet! Csak utólag a valóságban szembesül a történtekkel és csodálkozik. De leírni akkor is ritkán képes bármit is.Csak a közvetlenül látott vagy hallott dolgokat szemellenzős" módon, mint a ló.

Azért van mert a lélek először is úgy lát bármit, valóban mint a ló, és szemellenző lenne rajta csak előre lát.se oldalra se messzire de még Önmagát se láthatja soha!

Az az idő pedig mire visszarántják, végkép kevés még ahhoz is, hogy felfogja min ment keresztül-- ezért szoktak ritkán mesélni erről vagy ha túl színes dolgokat mesélnek az viszont csak a feltűnés miatt fantázia, kitaláció.

PL;

Eljutott a Fényig és jöttek a szeretet rokonok fogadni őt! az ilyesmi kitaláció-- aki a valódi Fény elé érkezik akkor már régen rossz verhetik, csaphatják a mellkasát onnan senkit nem lehet már visszarántani!