Miért gonosz a legtöbb testi fogyatékos?

A hosszabb és konkrétabb magyarázatod után módosítom a válaszom (tudom is én, hanyas voltam, de egyszer már írtam): akik segélyért folyamodnak egyébként sem olyan emberek, mint azok akik fogyatékkal vagy anélkül, de küzdenek, dolgoznak. Konkrét példát mondok: apám mozgássérült (a jobb lába térdtől amputált, művégtaggal él), van munkája, többet küzd meg mindezért, mert a munkatársai nemegyszer b.szogatják, hogy elveszi a helyet egy ép embertől, menne már rokiba (54 éves - irodista, nem korlátozza a munkájában az, hogy nem tud futni pl.). A buszon nem fogadja el az átadott helyet. Az autójával soha nem áll a rokkantaknak fenntartott helyre, mert büszke rá, hogy ő fél lábbal is legyalogolja a hosszabb távot a bejáratig.

Amikor 34 éves korában műtötték, őt is támadták ezért a hülyeségért, hogy biztos rossz volt előző életében, ezért kapta büntetésül. Anyámtól elvárták volna, hogy elváljon ettől a "gonosz" embertől (mélyen vallásos nagyszülők!).

Nem tudom, hol dolgozol, de érdekes emberekkel hozhat össze téged a sors, ha ez jött le a testi fogyatékosokkal kapcsolatban. Ezt nem gonoszkodásból írom, de nagyon messze állnak az én tapasztalaimtól a tieidtől.

A 18-as és 21-es válaszadó vagyok. Ha a testi (vagy szellemi) fogyatékot a lélekvándorlás szemszögéből vizsgáljuk (amiben kevéssé hiszek, de el sem utasítom), akkor szerintem nem gonoszságból kapja az ember a fogyatékosságát, hanem a tanulásért. Valahol mindannyian kapunk korlátokat, vegyük például az anyagiakat: egy csomó minden elérhetetlen számunkra. Apám egyik ismerőse (születése közben az orvos rosszul fogta meg, elnyomott valamit, ezért a lábait képtelen mozgatni, tolószékben éli az életét), épp azért jutott el a világ számos olyan pontjára, mert ilyen, a fogyatékosok ügyeiért küzdő ember. Gondolkodhatnánk azon, vajon büntetésül kapta-e az előző életében elkövetett bűnökért. De gondolkodhatnánk azon is, ezáltal mennyi mindent nyert. És nem csak az állami támogatással vett autóról és a mindenhol ingyenes parkolóhelyről beszélek. Férje van, munkája, boldog és tud élni a korlátaival.

Nem teljesen ezt a választ vártad, de azért megosztottam veled. Ha egy kicsit hevesebben reagáltam a kérdésedre az előzőekben, akkor az azért volt, mert én gyerekként átéltem ezt a gonoszság = testi fogyatékosság témát. A mélyen vallásos anyai nagyszüleim Istenre hivatkozva akarták elválasztani a szüleimet, mondván apámat bünteti az Ég. Mivel a mostani életében nem követett el bűnt, biztos az előző életében volt rossz, és Isten senkivel nem bánik el "véletlenül" stb. Csakhogy épp a korlátaival lett jobb ember apám, felelősségteljesebben éli az életét, jobban megbecsüli a családját, a feleségét aki betegségben, rosszban is kiállt mellette. Ha a mostani életével megváltotta a "bűneit", akkor én valami nagyon jót tehettem az én előző életemben, mert egy szuper apuka jutott jutalomként!:-)

Szerintem ott volt a hiba, hogy azt kérdezted, hogy: "Ők azért kaptak e ilyen testet mert gonoszak, vagy azért gonoszak mert ilyen testet kaptak?"

Ez az "isten büntetése" szerintem egy nagyon gonosz filozófia, mert azt mondja ki hogy aki szerencsétlen (legyen bár szegény, beteg/haldokló, magányos stb.) az meg is érdemli. Azt hiszem világos hogy aki az önhibából bekövetkezett probléma és a vétlen szerencsétlenség között nem tesz különbséget, és az áldozatot hibáztatja olyasmiért amiről az nem tehetett, azzal nem lehet egyetérteni.

Ettől eltekintve nincs bajom a kérdéseddel, csak nem tudok rá válaszolni. Valószínűleg neked van a több gyakorlati tapasztalatod, úgyhogy neked kellene választ találnod a kérdésedre.

Az a kevés nyomorék ember akit ismertem csak simán az elszigetelődéstől szenvedett. Nehéz úgy fenntartani (fiatalabbaknál: eleve kialakítani) úgy egy társasági személyiséget, hogy egy ilyen hátrány taszít el tőled mindenkit. Még mi egészséges emberek is sokszor nem tudunk kijönni mindenkivel, vagy nehezen hozunk létre baráti kapcsolatokat, hát még aki hátránnyal is indul. Nem általánosítás, de ennek a hiánya az amit én személy szerint a leggyakrabban tapasztaltam.

Én nem nevezném az ilyen sérült embereket gonosznak. Vannak olyanok, akik elfogadják a saját problémájukat, mások meg nehezen tudnak megbékélni ezzel.

Régen találkoztam egy lánnyal, aki 7 éves kora óta nagyothall. Ő mondta nekem, igaz, hogy elvesztette a hallása egy részét (mert hall valamennyit azért), attól még ember is lehet! Sosem volt senkivel gonosz, csak azért ilyen nagy a szája, mert önmagát védi. A 8.-dik osztályban a névsorlistán a neve mellé azt írták, hogy fogyatékos. Ez nagyon sértő volt számára, ezért az igazgatóhoz fordult és elmondta neki normális hangnemben, hogy ő nem fogyatékos, hanem nagyothalló. A fogyatékos szó nagyon sértő az ilyen emberekre, mert ez úgy hangzik, mintha gúnyt űznének belőlük.

Úgyhogy kitörölték azt a szót a neve mellett.

Egyébként én olyan továbbképző iskolába jártam, ahol sérültek is tanultak (főleg tolószékes mozgássérültek). Az első nap nagyon hamar összebarátkoztunk velük. Az ottani iskolában nagyon toleráns tanulók jártak. Az egyik mozgássérült fiú igyekezett elegánsan öltözködni, mert nem akart úgy kinézni, mint egy szerencsétlen alak. Azt mondta, hogy a sérültek is emberek, bánjuk velük emberségesen, nekik is vannak jogaik.

Igaza is volt.

Ja, biztosan ismered a Weisz Fannit, aki a siket. Ő olyan gyönyörű, elegánsan öltözködik. Szerintem azok közé, a siketek közé tartozik, akik normálisan öltözködnek.

Pár éve voltam egy előadáson, ahol siketek és nagyothallók is voltak. A felük nagyon csinosan öltözködött, a másik felük pedig mackófelsőben, tréningnadrágban jelent meg, mintha azelőtt futottak volna egy kört a parkban. Ez nagyon furcsa volt számomra, ráadásul nem törődtek a külsejükkel sem.

Aztán ott vannak a siket vízipólósok, akik Tajvanban nyerték meg a siketlimpiát. És tudod mit kaptak? Nem pénzt, hanem mindenféle ócska sz@rokat. Ez pofátlanság volt! Más olimpiai bajnokok pénzt kapnak, ők meg... Aki ezeket az ajándékokat adta nekik, az gonosz, szívtelen ember lehet!

Szerintem borzasztó káros és nagyon alattomos az általánosításod. Nem tudom milyen helyen dolgozol, nekem számos ismerősöm dolgozik testi fogyatékosokkal, és a lehető legnagyobb életörömről számolnak be minden alkalommal. Látod, és te meg legonoszoztad őket, általánosítva, körültekintés nélkül.

Ami szintén különösen káros, hogy ráadásul ezzel az "ideológiával" akarod megmagyarázni, hogy "ilyen testet kaptak". A baj az, hogy az efféle dolgokban való hit legalizálja ezt a fajta nagyon nagyon súlyos és hátráltató gondolkodást (hiszen alá tudod támasztani magadnak egy hatalmas önbecsapással: persze hogy gonoszak, hiszen ezt a testet "kapták"!), amiről a kérdésed szól.

Ez fasza kérdés. Nem semmi vagy, hogy ilyeneket kérdezel,

mondd csak, neked van lelked?!...

Smartguy86-nak volt igaza, sokmindennel találkoztam én is,

de ilyen durvasággal még nem... megnézném, te mit szólnál ahhoz, ha így kellene élned, és nem különválasztanád magad, mintha te jobb lennél... mert ez van ma, őket nem tekintik semmilyen formában embernek, undorító... ez a világ!!!!!