Mi lehet a hermafroditák karmája?

Az itt összehordott rosszindulattól és az ezzel társuló egetverő primitívségtől bűzlik az összes válasz!!! Ez nem csak eme önmagukban is súlyos tények miatt elkeserítő, hanem azért is, mert a kérdező - nagy türelemmel - írja is, h komolyan érdekli a téma, ergo megérdemelné a komoly válaszokat. Az eddigi írások pedig csak szegénységi bizonyítványok, de lobogtatva...

Mivel az ember mind testben és mind lélekben egész életében a "másik felét" keresi, honnan lehet azt a nevetséges következtetést levonni, h büntetés, ha valaki Egésznek születik?! Amit természetesen az az emberiség nyilván nem ért meg (és így nem is tud azonosulni vele semilyen téren) amelyik csak abban a röpke pillanatban érzi milyen a komplett egészé válás, mikor fizikálisan megtörténik férfi és nő között az a semmi máshoz nem fogható gyönyör. És ez még mindig csak a testi sík!

A hermafrodita lélekben is komplexebb /lenne/ ha a társadalom hagyná kibontakozni. A hermafrodita megélhetné azt a magasságot, amit a különneműségre szakadt emberek soha nem tudnak. Ha, a társadalom hagyná. Ám a hermafroditának általában már csecsemő korában pálcát törnek a feje fölött, h ő belőle mi lesz, és esélye sincs kiteljesedni. Így karmikus szempontból nézve ez manapság sajnos negítív.

Régen felnéztek az ilyen isteni csodára, mert pontosan tisztában voltak vele, h miért különleges az az ember! Egy ajándékot kapott, amit a többiek csak azért tartanak eredendően rossznak a mai világban, mert nem látnak bele arról az oldalról és nem is lesz fogalmuk sem átérzni azt a létet. És ami más, mindig elitélendő ugye, előzetes mérlegelés és bölcselkedés NÉLKÜL. Mert ilyen az ember.

Megérteni és elfogadni --> két teljesen ismeretlen fogalom lett.

A hermafroditák karmájának titkára nagy valószínűséggel nem innen fog fény derülni. Szerintem a céltudatos keresés nagyobb sikerre vezet.

Nos, véleményem szerint két érdekes szempontot is figyelmedbe ajánlhatok.

Az egyik az asztrológiai. Mint tudod a görög mitológia szerint a hermafroditák istenek, illetve isteni közösülés eredményei. Nevezetesen Aphroditének a szerelem istennőjének és kisebbik fiának Hermésznek a gyermekei, ezért viselnek kettős nemi jelleget. De nem véletlen, hogy nem Apolló a báty, hanem Hermész az öcsi ejti meg a Mamit, (aki úgy tűnik más regékből is, kedvesebb az anyja szívének mint a Napisten). Hermész és bolygója a Merkúr képlékeny, átváltozó, alakuló, fürge bolygó. Az erős Merkúrral bíró emberek, mindig kissé nemtelenek, vagy kettős neműek. /szexuális beállítottságuktól és nemüktől függően/ . Mindez a kialakulatlanság jelleg. Hermész egy kamasz. Annak bájával, esetlenségével, találékonyságával, sötét vadul kitörő szexualitásával. Valószínű, hogy egy hermafrodita ember, valamikor, valamiért nagyon erősen benne maradt egy ilyen képlékeny, alakuló állapotban. Több mint valószínű, hogy Nem tudott dönteni, mi is szeretne lenni. Szemben egy passzív meleggel mondjuk, aki tudott dönteni, fiú lett, de később megbánta. Az sem kizárt, hogy az egyik pólusról férfi, a másik pólusra női történő átmenet néhány embernek nem túl könnyű és ebben több szakaszt él meg. férfi-heteroszexuális, férfi-meleg/aktív, férfi meleg/univerzális, férfi meleg/passzív, férfi/transzszexuális, hermafrodita, nő. És más életláncok is elképzelhetőek. Véleményem szerint, semmilyen vétség, nincs e mögött, inkább egy sajátos átalakulási folyamat életeken keresztül.

A másik: a nem választás a bardóban (a Tibeti halottas könyv szerint) történik. Megpillantjuk szeretkező szüleinket, és amelyik iránt vágyat érzünk, azzal ellentétes neműnek születünk, (ezzel együtt aki iránt haragot, azzal megegyező neműnek). Nos, előfordulhat, hogy egyik iránt sem érzel haragot, ellenben vágyat igen, így megjelenik a kettős neműség. Ez a harag hiányát is jelöli, és egyfajta szokatlan szelídséget is mutat, nem hiába érezték isteneknek régen ezeket az embereket.

Kb. ezek jutottak eszembe.