Nem tartod igazságtalannak a beavatottságot?

Nem éltek volna szent életet, de nehezebben terjesztik a káros gondolataikat, és módszereiket. De ez eltér a tárgytól. Ahhoz, hogy elnyerd a beavatást, bizonyítanod kell nemcsak azt, hogy nem vagy egy aljas ember, aki rosszra használja, hanem azt is, hogy elég érett elmével rendelkezel, hogy felfogd azt, amibe beavatnak. Tulajdonképpen a modern ezotéria nagy része kiszivárgott titkok elferdítéséből származik. Vagy épp félreértéséből. Jobbik esetben nem működnek, rossz esetben igen, csak ártalmasak. Aki "hülye", nem fogja elfogadni, hogy hülye, még ha szembesíted is vele, és megmutatod neki a módszert, hogy ő saját magának hogyan bizonyíthatja be, hogy ő hülye. Ha az illetőnek magától adódnak kétségei, és elkezd kutatni, az az első lépcsőfok. Addig minden amit a kezébe adsz, fölösleges. Hiába adnád a tudást az alkalmatlan kezébe. Nagyon kevesen jutnának vele előrébb. Akik előbb-utóbb amúgy is elnyerték volna a beavatást. A többi vagy nem tudna vele mit kezdeni, vagy komolyan ártana magának, és másoknak.

Amit az egyszerű embernek tudni kell a karmáról, az nem titok. Mindenki elé ki vat terítve. Egyszerű morális kód. Élj olyan életet, ami neked is, és másoknak is jó. Így károd nem származik. Aki meg tudja érteni a karma mélyebb lényegét, az elmegy egy tanítóhoz, vagy a régi iratokból olvasva maga érti meg. Tudáshoz jutni nem csak beavatáson keresztül lehet, az csak egy rövidebb út.

A család, és gyerekek, munka nem akadály. Akkor akadály, ha annak tekinted. De az, akinek családja, és gyerekei, munkája van, amik lefoglalják, sosem fogják tudni mélyen tanulmányozni a titkot, amibe beavatják őket, így olyan lesz, mint ha be sem avatták volna. Aki beavatást keres, az úgymond áldozatot hoz. A hétköznapi életét feláldozza a megértésért. A kettő együtt csak akkor lehet egyszerre együtt, ha két ember erejével dolgozol érte. Az emberek többsége csak az egyikre képes.

Ne gondold, hogy egy fizetés nélküli szabi alatt megvan a beavatás. Az a fajta beavatás hamis. Sok esetben évekre el kell vonulnod, tanulni az alapokat, és utána avatnak be, a tanulásod megkoronázásaként. Még az urbán környezetben tevékenykedő csoportok sem egy hétvége alatt avatnak, és elvárják, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezz, amire lehet építeni. Ha nem tudsz választani, hogy a világi életet, vagy a szellemi életet szeretnéd, akkor nem tudsz mit kezdeni a beavatással. Azt a tudást persze megszerezheted a hosszú úton is, de ha már a rövid út is a nehezedre esett, a hosszúval sem fogsz boldogulni.

[link]

--------------------------

A karma áltudomány?

Válaszol: J. Dante

MBBS, Szmolenszki Állami Orvostudományi Egyetem

-----------------------------

1.) A karma nem elmélet, nincs rá hiteles bizonyíték, a karma csak egy hipotézis (feltételezés) lehet.

2.) A karma logikája hibás... és ennek bizonyítására menjünk el az idők kezdetére...

Az elején tegyük fel, hogy volt „X” és „Y” személy. Az idők kezdete óta, ez az első életük, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem volt karmatartozásuk az előző életből, tehát addig nem bűnösök.

Ahhoz, hogy rossz karma keletkezzen, ártani kell valakinek. Tehát X-nek ártania kell Y-nak... és ez a probléma... mert itt felmerül a kérdés, hogy Y személynek miért kellett szenvednie? Mivel Y soha nem vétkezett, logikátlannak tűnik, hogy valami rossz történjen vele. (A karma szerint jó dolgok történnek a jó emberekkel, és rosszak a rossz emberekkel.)

Röviden, a karma tévedése az, hogy egy ördögi kör. Ha rossz a karmád, akkor „biztosan csináltál” valami rosszat az előző életedben, de a legelső életedben nem tudnál vétkezni anélkül, hogy ne bántsd a másikat, pedig annak nem is lehetett még rossz karmája, előző életéből.

3.) A karmának nincs értelme. Mi értelme a büntetésnek, ha nem érted, mit csináltál rosszul? Isten nem lehet ennyire bolond, még az emberek is tudják, hogy az elkésett igazságszolgáltatás elévül. Tehát az előző életből származó karma, amelyről nincs emléked, haszontalan. El kellene gondolkodni azon is, hogy valaki milyen szörnyű bűnt követhetett el előző vagy jelenlegi életében, amikor azt látjuk, hogy csecsemők halnak meg rákban, vagy embereket erőszakolnak meg, néha többször is, ugyanazon emberek.

4.) Vannak, akik igazolva látják a karmát, de biztosíthatom önöket, hogy ez lehetetlen. Az emberi elme hajlamos arra, hogy megtalálja a mintákat ott, ahol nincsenek. Ez nagyon hasznos volt a kőkorszakban, a vadállatok elleni túlélésben, vagy épp a tűzgyújtás megtanulásához, de ma már nem annyira.

5.) A karma olyan, mint a Mikulás, amit csak azért találtak ki, hogy az emberek jól viselkedjenek. De ezért van az életben igazságszolgáltatási rendszerünk, ha korlátozott hatásfokban is.

Következtetés: ha rosszat teszel, az univerzum "nem megy utánad”, de a földi igazságszolgáltatás igen, és ha az igazságszolgáltatás megbukik, akkor nehéz szívvel kell élned, rossz lelkiismerettel, vagy ami még rosszabb, „meglincsel a maffia” avagy Mob Justice (tömeglincselés, megkövezés).

Őszintén szólva, én jobban szeretném, ha az igazságszolgáltatás megtalálna, nem pedig bűntudattal és attól félve élnék, hogy a maffia bosszút áll rajtam, élve eléget, vagy fára akaszt.

A válasz alapvetően igen.

De tegyük, hozzá, hogy a beavatás még nem elegendő, ha nincs kellő tudás a problémamegoldáshoz. Ismerek olyanokat akik a pszichiátrián kötöttek ki mert csupán beavatások tucatjától várták problémáik megoldását.

Az is érdekes, hogy ha mondom az embereknek, hogy mit kellene csinálniuk a megoldáshoz, akkor többnyire az a válasz, hogy ők azt aztán nem!

16 folyt

A beavatatlanságot tartom igazságtalannak és nem a beavatottságot

Én a kérdést nem a beavatottság, hanem az igazságosság oldaláról közelíteném meg.

Vannak emberek akiknek megadatott, hogy hozzáférjenek tiszta ivóvízhez. Van akinek nem.

Van akinek van hozzáférése alapszintű oktatáshoz, van akinek nincs. Van aki meg egymásra halmozhatja a diplomákat is.

Van aki genetikai rendellenességekkel születik, van aki nem. Van aki egészségesen él, mégis sztrókot kap, van aki egészségtelenül él és 95 évesen álmában, betegség nélkül hal meg végelgyengülésben.

Van akinek van nagy háza fűtött kocsibeállóval, van akinek még egy 10 m2-es méregdrága albérlete sincs és az utcán lakik.

Van aki talál párt magának, van aki nem. Van akire fürtökben ragadnak a hódolók, van akit bottal sem piszkált meg soha senki.

És a többi....

Ezek egy része születéskor eldől, függően attól, hogy hol élsz, milyen családba születsz, és sok dolog saját döntés vagy saját traumák/hatásokra adott válaszaidból ered.

De a legtöbb dologra a társadalom hat. Vagy épp nem hat. Elvégre egy társadalom (és annak választott vezetője) dönt arról, hogy mennyire segít az elesetteken, rászorulókon, mennyire hagyja a nagoykat mégnagyobbra nőni stb... És a társadalom a legtöbb esetben úgy dönt, hogy nem törekszik az egyenlőségre. Tisztelet a kivételnek.

Szóval én nem azt kérdezném, hogy mi igazságtalan ezen a világon. Én inkább azt kérdezném, hogy mi igazságos? Mert nagy eséllyel ez egy jóval rövidebb lista.

A kérdés egyértelműen abból indul ki, hogy a dolgok igazságosak, vagy annak kéne lenniük. De erre semmi nem utal.

16. "Ismerek olyanokat akik a pszichiátrián kötöttek ki mert csupán beavatások tucatjától várták problémáik megoldását."

Ezek a dolgok tipikusan fordítva vannak. Előbb voltak az embernek mentális problémái, vagy már így született. Utána terelődött ilyen őrültségek felé (pont azért, mert a valósággal való kapcsolat már megbomlott), holott rögtön orvoshoz kellett volna fordulni. Végül persze mégis odajutott. Ilyet én is ismerek.

Kérdező, úgysem fogadsz el más véleményt, de a szöveged borzasztó zavaros dolgokról árulkodik, nem mintha nem érteném, nagyon is értem, hogy ezzel a háziorvoshoz kellene fordulni és ott előadni. Hátha kapnál valamilyen beutalót.

De ne törődj vele, úgysem hiszel nekem.

A névtelen fórumok előnye pont az lenne, hogy őszintén megírjuk a véleményünket (amit mondjuk más a szemedbe nem mond meg, esetleg a hátad mögött beszélik) és te a hasznodra fordítanád. De nem...