Olyan van hogy a lélek nem bírja tovább? Vagy a lélek mindig bírja, az egó az, ami tart a megsemmisülésétől?

"másrészt ettől várnád hogy megjavul az életed."

Idézz már, légy szíves, hogy hol írtam ilyet! Még a kérdés se erről szól, már rég nem is a témáról beszélünk!

Hozzászólásként említettem meg a tudatalattihoz való hozzáférés kapcsán, hogy talán meditációval lehet hozzáférni (akinek sikerül). De nem azért mert azt hiszem hogy sehogy máshogy nem lehet, hanem mert én erről tudok , pont azért mert már próbáltam csak nekem nem jött be.

Először: napi 15 perc, 3 napig bírtam tartani

Másodszor: napi 15 perc, kihagyásokkal volt vagy 2 hét

Harmadszor: napi 20 perc, 2 napos rekord

Negyedszer: 10 perccel kezdtem, minden második nap emeltem +10 perccel, 30 percig jutottam 1 hét után lett rendszertelen, 2 hét után hagytam a fenébe

Tudom, hogy nem sok. Ezek közül ami leginkább működött (?), az a negyedik próbálkozás volt, ott nap közben is próbáltam megtartani, vagy vissza-visszatérni hasonlóba, ha csak fél percre is. De ez is csak 2 napig működött, az az utániakat már csak azért csináltam, hogy adjak neki még egy esélyt.

Nem mondom, lehet ha megpróbálom ötödször, akkor lesz 3 hét, és azután lesz rendszertelen és hagyom abba, de nekem ehhez nincs türelmem. Nem a meditáció visel meg, hanem hogy tartanom kell egy rendszert. (Hasonló rendszeresség az életem más területein se valósul meg, ha fejreállok, akkor se. Az a rendszeresség, amit muszáj tartani annyi erőmet követeli, hogy semmi másra nem jut ??? - gondolom.

De én ezt már elengedtem. Csak Neked leírom, hogy tudj aludni éjszaka.