Hallottam egy "New Agesestől" hogy Isten rajtunk keresztül tapasztal. Tudtommal Isten vègtelen ès tökèltes. Van aki mèg ezen a vèlemènyen van hogy Istennek tanulnia kell?

Én azt gondolom, hogy Isten tökéletessége magában foglalja azt is, hogy képes a fejlődésre, képes a tapasztalásra, képes az érzékelésre, képes reagálni az új eseményekre. Ha erre nem lenne képes, akkor nemcsak az embernél lenne tökéletlenebb, hanem a kólibaktériumnál is.

Isten végtelensége sem térben vagy időben értendő, hanem szeretetben, befogadásban, etikában, tudásban.

A "tökéletes" és a "végtelen" emberi szimbólumok, emberi szavak. Az emberhez képest, az ember tapasztalatához képest, az ember tudatához képest, az ember érzékeléséhez képest, az ember gondolkodásához képest végtelen és tökéletes. Egy matematikus talán úgy fogalmazna, hogy Isten szinte végtelen, szinte tökéletes. Isten semmiképpen sem lezárt, nem halott, nem merev; hanem halhatatlansága ellenére élő, változatlan önazonossága mellett is örökké változó,

A new age mozgalom elég sok dolgot foglal magába. Vannak közöttük "keresztények" is.

Az a gondolat, hogy rajtunk keresztül tapasztal egy hindu tan félreértelmezése. A hinduknál is egyetlen valódi isten van, minden más teremtmény. Ez a teremtő isten olyan formában tökéletes, és végtelen hogy rajta kívül nincsen semmi. A teremtés is az istenen "belül" létezik. Mivel belül létezik, része az istennek, ezért logikusan megtapasztalja a létezés minden formáját/ő maga a létezés minden formája, és még sokkal több azon kívül.

Egy szülő nem tudja, mit jelent gyakorlatban az, hogy szülőség, amíg nem lesz gyermeke.

Isten számára a gyakorlat a teremtéskor kezdődött.

Tannulnia nem,csak kíváncsi.

Kiváncsi élethelyzetek megélésére;mit hozunk ki belőle ..