Mi értelme az előző életekből hozott karmának, ha úgysem emlékszünk semmire?

SEMMI. Az égvilágon semmi. Csak az utadba áll, minden lehetőséget elzár és elcsökevényesít. El kell viselni.

Lenne ahhoz, pár kérdésem, aki kialakította. Hogy mégis "mire gondolt a költő?".

Téved, aki azt hiszi, hogy egy site érted/értünk van.

Youtube is azért enged bármi értelmetlenséget, mert nekik abból nyereség képződik.

Itt pedig egy kérdésre bárki leírhatja a saját véleményét, kulturált formában.

Válaszolók egymás közötti kötekedése nem támogatott.

Szigorúan véve, mindenkinek csak a kérdezővel lehetne tárgyalni (benne is van a szabályzatban), de nem kifogásolhatná mások véleményalkotási jogosultságát, miután ahhoz egyébként is mindenkinek joga van, egy normális demokráciában.

Csak és kizárólag a kérdésre reagálva és leszögezve azt, hogy az általam írtak is maximum elméletként kezelhetőek, én azt mondom, hogy:

Mi van, ha nem most, a földi valónknak kell emlékeznie dolgokra? Most csak végig kell élnünk, amit a karma tartogat nekünk. Majd amikor meghaltunk lehetőségünk lesz egy átfogóbb képet kapni arról, hogy eddig mi és miért történt velünk az összes addigi emberi és nem emberi létformáink során.

Vagy! Mi van, ha amúgy emberként is emlékezünk a karmikus feladatinkra, csak nem realizáljuk őket, mert az élet történései (létfenntartás, stb...) elterelik róla a figyelmünket? Mi van, ha az életszükségletek feletti vágyaink mind-mind mozgatórugók a karmikus feladataink irányába?

Esetleg: gondolj arra, hogy nagyon sok ember már gyerekként is érez dolgokat (tanár lesz belőlem!), vagy tudja, hogy neki ez és ez lesz az életében. (pl. egy kislány óvodásként kijelenti, hogy 3 gyereke lesz, aztán ezt vagy elfelejti /de mégis ennek hatása alatt éli életét/ vagy félig tudatos formában ottmarad a tudatában és eszerint cselekszik)

Nézz meg egy börtönt. Hány visszaeső bűnöző van. Újra és újra beviszik őket ugyanazért. Vagy fel sem ismerik, miért kerültek be. Vagy nagyon jól meg tudják magyarázni miért tették meg újra.

Egyébként meg fizikai képtelenség, hogy az agy ennyi aktív emléket eltároljon. Ahogy egyre idősödsz, a gyerekkorodból már egyre kevesebb dolgot tudsz felidézni. A fókuszok megváltoznak. Igazából nem tudom hol hibáztam, miért vagyok ma abban a helyzetben, amiben. És nem is tudom miben kellett volna máshogyan viselkednem, másfelé indulnom.

De igazából azt gondolom, nincs is olyan értelem, amit mindannyian keresünk, csak rajtunk kívülálló folyamatok. Az erkölcs meg egy az emberek békés, rendezett együttélése szempontjából fontos szabályrendszer. Így teljesen értelmetlen, hogy szerepet játszon az újjászületésben. Csak a folytonos értelem- és igazságkeresés eredménye, hogy ezt gondoljuk.