Vajon mi lenne a következménye annak, ha majd a másvilágon megakadályoznám a lelkek leszületését?

Nem azért van, hogy fejlődj. A fejlődés csak egy választási lehetőség. A karma csak egy logikai következménye a létezésnek. Ha valami történik, annak következménye van. Az élők világában ez összetettebb, mint az élettelen dolgokéban. Minden történésnek van következménye. Ha beletörődsz, az azt jelenti, hogy nem kapálózol annyira ellene, és nem csinálsz egy rakás olyan dolgot, amitől csak még rosszabb lesz. De ez nem elég ahhoz, hogy jobb legyen az életed. Belátóan kell dönteni, és cselekedni, hogy ne rossz dolgokat halmozz. Ezt lehet odáig javítani, hogy a régi, felhalmozott karmád elkezdjen apadni. Attól, hogy nehéznek látod, nem lehetetlen.

A karmát nem az ember kedvéért hozták létre. Ahogy mást sem. Nem az ember körül forog a világ, nem is bármely más teremtmény körül. Mirért kellene bárkinek, vagy bárminek kivételes elbánásban részesülnie? Egy igazságos teremtésben minden egyenlő elbánásban részesül. Az, hogy neked rossz, nem annak a hibája, aki teremtette a világot. Nem fog direkt nehéz életet csinálni neked. Nem fog beavatkozni az életedbe. Ami nehézséggel szembesülsz, az a saját tetteid következménye. A törvény nem azért van, hogy elkerüld, vagy túllépj rajta, hanem azért, hogy a világ létezzen, és működjön. Ha ismered a törvényeit, akkor élhetsz úgy, hogy az neked jó legyen. Ha nem ismered, akkor vakon járkálsz, és történik, ami történik. A karma yoga célja az, hogy megtanulj úgy cselekedni, hogy minden helyzetben a jó döntést hozd. Akkor is, ha nem akarsz kilépni az egész rendszerből. A rendszerből való kilépés egyetlen módon lehetséges, bár több megközelítéssel. Ez sem azért nehéz, mert nehézzé van téve, szándékosan akadályokat állítanak az útba, hanem azért, mert az ember zsigerből kapaszodik a körforgásba. Mellékes megjegyzés:a lázadozás nem olyan út, ami ehhez a célhoz vezet.

Sokmilliárd lakott bolygó van a világegyetemben, de ilyen karma-börtön jellegű bolygó, mint a Föld, abból nagyon kevés van.

Még a pokolbolygókon is sokkal könnyebb ledolgozni a karmát, mint itt.

A Földön is le lehet, itt is meg lehet oldani a dolgokat, itt is lehet fejlődni, stb. csak extra nehéz. És embere válogatja: van aki még az átlaghoz képest is nehezebb karmikus helyzetben van.

A Föld/ az ember közvetlen kisistenei nagyon sátániak, miattuk van ez az elcs. szett Földi karmarendszer. A Teremtő ezért több avatárt is küldött az emberiség megsegítésére emiatt (pl. Krisna, Buddha, Krisztus)- ahogy a mellékelt ábra mutatja, az sem volt elég...

És most van az idő, amikor végleg vége lesz ennek a sötét karmikus korszaknak. Most vannak azok a "végidők", amiről a Jelenések könyve ír, hamarosan eljön a Teremtő végső beavatkozása az emberiség megváltására, az apokalipszis. (És utána a Föld újjáépítése egy jobb hellyé.)

"Mert akinél már erősebb a karmája az már veszett fejsze, lehet hogy beetetik hogy dolgozzon rajta aztán majd felszabadul, lehet el is hiszi, aztán dolgozik érte és dolgozik és dolgozik és rájön, hogy a nagy semmiért dolgozik, mert a karma mindig erősebb lesz mint ő. Mert ha a karmája már erősebb, akkor a gondolatai érzései és tettei ugyanúgy karmikusak lesznek vagy legalabbis befolyasolva lesznek a karma által, aminek ugyanúgy lesz karmikus következmenye."

Nem determináltság van hanem szabad döntés a tudatossági fokodtól függően a karma törvényein belül. Ha rosszul döntesz, azt éled meg determinációnak mert vétesz a törvény ellen, mert már te magad sem tudod hogy hol hibáztál. Ahogyan itt sokan írták már, az ember önmagát bünteti, mert már elfelejtette hogy mikor és hol hibázott. A karmaoldásról meg biztosan hallottál. Ha valaki oldja a karmáját az sem kellemes, de itt meg kell különböztetni hogy karmaoldástól vagy karmaszaporítástól szenvedsz -e. A vicc az szokott lenni, hogy karmaszaporításnál nem nagyon szoktak szenvedni, csak amikor már a karma benyújtja a számlát.

Ki tudsz szállni a körforgásból, csak azért meg kell dolgozni. Aki ismeri, és érti a törvényszerűségeket, az fel tudja használni az ismereteit erre. Gyakorlatilag a buddhizmus erről szól. Hogyan szállj ki a körhintából.

A karmáról elég részletesen írtak mind a hinduk, mind a buddhisták. Csak olvasni kell, és utána gondolkodni, megérteni, és úgy cselekedni, ahogy a megértésedből következik. Ezért kell időt, és energiát fordítani az eredeti irodalom elolvasására. Az közelebb áll a valósághoz. Akik jobban értik a karmát, azok nem kiváltságosok. Azok maguk érték el ezt. Nem egy élet alatt. Ahogy azok sem egy élet alatt gyűjtötték össze a jó karmájukat, akik világi szempontból kiváltságosoknak tűnnek. Pl jó családba születnek. Ezt nem kapták, nem ajándék, ez a korábbi cselekedeteik következménye. Ahogy az is, ha valaki rossz körülmények közé születik. Ez teljesen igazságos, ezt nem ingyen kapták, ahogy a rossz körülmények között születők sem büntetésből kapják. Ez a munkájuk gyümölcse. Tudod, ki mint vet, úgy arat.

A terhet nem magadra vállalod. Azt magadnak okozod. Nem szükséges, hogy rossz életed legyen ahhoz, hogy a világ létezzen. Ez a saját hibádból történik. A világ akkor is működik, ha királyként élsz. Rajtad múlik, hogy mit főzöl magadnak.

A lélek nem vállal semmit. Emellett a lélek nem is szenved, vagy épp élvez semmit. Ezek mind a halandó világ részei, a lélek viszont nem az. A lélek szempontjából nincs semmiféle vállalás, vagy szenvedés, teher. A lélek szempontjából egység van, vagy pedig az egységtől való elkülönülés. Az egységben nincs lélek, ezért nincs is mi testet öltsön. Az elkülönülésben van csak olyan lélek, ami testet ölt. A buddhizmus, és igazából a hindu tanok célja is az egység felé törekvés.

A terhek egyenlően oszlanak el. Mindenkin pont annyi teher van, amennyit ő maga a saját vállára halmozott. Semmivel sem több, vagy kevesebb. Attól, hogy valaki most egy jobb életet él, még nem jelenti, hogy nincs egy rakás rossz is felhalmozva. Azt jelenti, hogy most a jó dolgok hatásának jött el az ideje. Ha csak élvezi ezeket a jó dolgokat, és nem halmozza őket tovább, akkor bizony elfogy mindez, és csak rossz marad. Az ember hajlamos a szenvedésre(az éntudat csapdája), ezért rosszat könnyebben halmoz, mint jót. De ebben nincs semmi igazságtalanság. Egy mechanikus rendszerben nem lehet igazságtalanság. Egy mechanikus rendszer nem preferál, vagy utál senkit, és semmit. Az embereknek általában az a bajuk, hogy a jobb körülményekért meg kell dolgozni. A teljes megszabadulásért pláne.