Felix Cipher élete bizonyíték a reinkarnáció létezésére, a szkeptikusok dinasztiája pedig bukásra van ítélve?

[link]

Alapfogalmak tisztázása.

A filozófiai szkepticizmus az ókori görög filozófiában gyökeredzik. A görög szkeptikusok bírálták a sztoikusokat, dogmatizmussal vádolták őket. A szkeptikusok számára a logikán alapuló vita elfogadhatatlan volt, mivel maga is olyan előfeltevésekre épült, amelyek nem mondhatóak hamisnak vagy igaznak további előfeltevésekre hivatkozás nélkül. Ezenkívül azt is állították, hogy két előfeltevés nem épülhet egymásra, mivel ezzel egy ördögi kört hoznának létre. A szkeptikusok ezért a logikát megbízhatatlan eszköznek tekintették, ami épp annyi problémát okoz, mint amennyit megold. Ennek ellenére szerintük az igazság mégsem szükségszerűen elérhetetlen, sokkal inkább egy olyan képzet, ami nem létezik tiszta formájában. Bár a szkeptikusokat vádolták azzal, hogy tagadják az igazság megismerésének lehetőségét, csak egy olyan kritikai iskola volt, amelynek követői szerint a filozófusok még nem találtak rá az igazságra.

A filozófiai szkepticizmus különválasztható mérsékelt és szélsőséges ágakra. A mérsékelt szkepticizmus kételkedés a világ érzékelésének módjában, a dolgok tulajdonságaiban; alapkérdése: „tényleg olyan-e a világ, amilyennek érzékeljük és elgondoljuk?” A szélsőséges szkepticizmus – részben az előző kérdések által felvetett megfontolásokból kiindulva – magát a létezést is megkérdőjelezi, alapkérdése: „létezik-e egyáltalán a világ, léteznek-e az érzékszervek által észlelt dolgok?”.

A modern filozófiai szkepticizmus gyakori érvei és problémái az álomargumentum és az „agyak a tartályban” problémakör. Ezek többségét már Descartes is említi műveiben (Értekezés a módszerről, ill. Szabályok az értelem vezetésére). Emiatt Descartes-ot egyes szerzők a modern szkepticizmus előfutárának vagy vezéralakjának is tartják, noha Descartes világosan elhatárolta magát tőlük, s az általa idézett szkeptikus érvek éppen az abszolút bizonyosság elérésére irányultak.

A szkepticizmus szoros kapcsolatban van a relativizmussal, noha a két felfogás nem ugyanaz. Röviden, a szkeptikus erősen kételkedik benne, hogy bármi is, amit bárki állít, szigorú értelemben egyáltalán igaz lenne, a relativista szerint pedig – a megfelelő szemszögből nézve – gyakorlatilag bármilyen kijelentés igaz lehet. Gyakorlati szempontból azonban a szkeptikus is és a relativista is elveti azt a hitet, hogy a kijelentéseknek abszolút, örök érvényű igazságot lehet tulajdonítani, ennyiben a jelentős elméleti különbség ellenére sokszor gyakorlati hasonlóságot lehet találni az érvelésben vagy bevettnek számító állítások tagadásában.

25. De miért pont a filozófiai szkepticizmust kell beidézni? Itteni kontextusban nem igazán erről van szó. "Mi esetünkre" sokkal jobban érvényes:

---------------------------------

– a köznyelvi használat szerint a hitetlenkedés, a kételkedés szinonimája

– tudományos szkepticizmus – tudományos vagy gyakorlati állásfoglalás, amelyben olyan állítások igazságtartalmát kérdőjelezik meg, amelyeket nem igazol a tudományos módszer.

-----------------------------

Az Ezotéria szekció lényegében két pártra szakad.

– Egyik a hívők, vakhívők, közöttük látunk logikai hibás, nem nagyon gondolkodókat, sőt olyan képtelenségek előadóit, amit korrekt módon megnevezni sem szabad (nem szabad például mentális, pszichiátriai bajokat emlegetni, hiába látunk még laikus számára is nyilvánvaló eseteket).

– Másik a szkeptikusok, realisták.

Itt az ezotériában, ha valaki röviden utalni akar utóbbira, nevezheti őket szkeptikusoknak is. Nem mondom, hogy eleinte ezt én megfelelőként érzékeltem, hogy itt engem (is) így neveznek, de mindegy voltaképpen, ez olyan dolog, hogy mindenki érti, miről van szó, ezen már felesleges lenne kukacoskodni.

Vannak itt nagyobb gondok is.

"Az Ezotéria szekció lényegében két pártra szakad."

Nem, ilyesmi csak a te fejedben létezik, vannak a normálisak, akik megvitatnak dolgokat, ötletelnek, kérdeznek, válaszolnak, és van a hülye -te- aki ide jár hülyeségeket beszélni.