Éreztétek már hogy az egész élet teljesen értelmetlen, és a vallások megismerése (Buddhizmus, kereszténység stb) nem segitenek, hanem bonyolítanak a dolgon?

A vallásoknak több rétege van. A mitológiai réteg, a különböző tanmesékkel, misztikus lényekkel, és eseményekkel a felszín, amibe be van ágyazva a második réteg, a nyers, lecsupaszított lényeg. Ezt a lecsupaszított lényeget közli a tanítás különböző formákban. Mint amit a tibeti buddhizmusról írtál. Nem jelenti, hogy mindez nem fontos, de ha csak eddig jutsz, a lényeg kimarad. A harmadik szint ismét elég képlékeny, ez a szint, amikor megpróbálod a nyers tant felismerni az életben. Látni működés közben, és megtapasztalni, nem csak megérteni. Sok vallás esetén ezt is szimbólumokkal mutatják be, ez a misztérium réteg. A misztikus beavató iskolák a vallásokon belül ezt oktatják. Minimum a második rétegig el kell jutnod, hogy egy vallásban értelmet találj. Bármelyik hagyományos vallásban találsz ilyet. Mindegy, hogy keresztény, buddhista, taoista, vagy valamilyen animista hitrendszerről van szó. Az ilyen szektákról, mint a szcientológia nem érdemes itt beszélni, ezeknek nincs mélyebb rétege. Ha vallásban, filozófiában keresel támaszt, akkor vagy teljesen átadod magad a hitnek, kérdőjelek nélkül, vagy minimum a második rétegig leásol, és megpróbálod hasznosítani a lényeget.

Az egész világ ilyen, amilyennek leírod, nagyon kevés kivétel van, és ők sem maradnak sokáig kivételek már.

Nem.

Minden vallás téveszme. A filozófia érdekesebb, vagy olvass Viktor Frankltől.

Nem éreztem ezt ebben az életemben. Voltak hasonló furcsaságok, de így nem. Meg engem sosem érdekeltek a vallások.

A szöveged 1. bekezdése nem tartozik ide.

A 2. és 3. bekezdésre nem tudok mit reagálni. Sok hülye mond mindenfélét, és minden egyház egy hatalmas logikai öngól. Ha ez neked még nem tény, majd mindjárt az lesz.

A 4. bekezdésben véletlenül úgy beszélsz, mintha mindenki olyan lenne, mint te, közben pedig magadról beszélsz. Ne hozz ítéletet felettem és más felett. Amikor magadról beszélsz, úgy is fogalmazz.

Ebben segítek egy példamondattal.:

"Az egész élet csak pánik, monotonitás, szürke számomra." Látod, akár néha 1 szó is elég ahhoz, hogy egy idiótából egy normális embernek látszódj az értelmiségiek számára.

Ha a rendszerhez kötöd a boldogulásodat az elméd helyett, akkor meg is van az oka annak, hogy miért nem megy.

Ha van melód és el tudod intézni az ügyeidet, már kész vagy, onnantól kezdve ha további dolgokat szeretnél, akkor meditálni kell.

Mert van a boldogulás, mint megy, az gondolom van.., és van a boldogulás, mint egyre boldogabbá lenni, ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy milyen rendszerrel rendelkező bolygón élsz, mert az elméd ugyanaz lényegileg.

Egy olyan ismerősöm sincs aki nem lógna ki a sorból, sőt a sort se látjuk, olyan messze vagyunk tőle. S mi boldogabbak vagyunk, mint akármelyik átlagember.

Van pedig egy barátom, aki régen azt tapasztalta, hogy embertelen ez a világ és semmi jó sincsen benne. Aztán leült a seggére meditálni, és észrevette magát.

Kérdező, szerintem nagyjából jól látod a dolgokat.

Kb. hasonlót mond a Buddhizmus is. A létezés szenvedés, a vágyak csatolnak be a létezésbe, célnak jelöli meg a halál-születés körforgásából való megszabadulást.

Útnak jelöli meg az aranyközéputat, amit szerintem rablókapitalizmusban nem feltétlen lehet teljesíteni:

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__..

"különösen Grimfoxnak!"

:D

Szerintem, vagy többeknek is ez az elmélete, meglátása, hogy a létnek különféle síkjai, szférái vannak. Erről reálisabb elképzelése lehet azoknak, akiknek voltak már testen kívüli élményeik, halálközeli élményük, vagy kicsit nagyobb szeletet látnak a világból, mint az átlag (látók, médiumok, parajelenségekre érzékenyebbek, stb). Az embernek sem csak fizikai teste van. Vannak finomabb testei is, ez ma már tény. A földi lét valahol középtájon helyezkedhet el, a nagyon alacsony asztrális szint ("pokol") , meg az olyan magasabb szint között, ahol a tiszta szeretet lényei, fénylények is fellelhetők, erről számol be sok ember, aki halálközeli élményből visszajött. Mindezt az egészet leginkább a beállított fókuszunk válaszja külön.

Ha racionálisabb képet akarsz, ebben az irányba érdemes tájékozódni.

A vallások tulajdonképpen csak ideológiák, lehet használni jóra is, rosszra is, mint mindent, ami emberi kreálmány.

A világ problémáit pedig a helytelen, negatívumokkal teli emberi gondolkodás okozza. Olyan a világ, amilyenné tesszük. "csodás" vezetőink tették ilyenné, meg akik mindehhez aktívan vagy passzívan asszisztálnak.

Az egységes lelki, tudati felemelkedés, spirituális (nem vallási) felemelkedés kellene hogy legyen a cél, hogy ne a rabjai, hanem élvezői legyünk ennek az anyagi világnak.