Miért utáljátok az életet?

Én eleve azért találtam ide mert egy pokoli szenvedés a létezésem és sajnos mióta olvasok erről csak még rosszabb

Azóta tudom hogy ez direkt megtorlás

Mondjuk mert minden amire én azt mondanám, hogy az az élet, az nincs meg.

Én nem élek, én dolgozok...

Az életet szeretném, ha lenne. Csak nincs mert "vannak fontosabb dolgok".

1 az komoly, én csak most fogok reggelezni búzát.

Egyébként nem az életet utálom, hanem a halált.

Az élettel, és ezzel a világgal nincs semmi gond. A szenvedés forrása, és "címzettje" is az ember. Jobban mondva az egyén. Kevesen hajlandóak erőfeszítést tenni azért, hogy a szenvedésen túl mást is lássanak. Kényelmesebb, egyszerűbb külső tényezőkre fogni a szenvedés okát, vagy tétlenül ülni, ha a szenvedés látszólag tényleg a környezetből fakad, mint tényleges erőfeszítést tenni, akár évtizedeken keresztül, hogy akár csak kicsit is javuljon a helyzet.

Mondom ezt úgy, hogy én is szorongásos depressziós, és pánikbeteg vagyok lassan 17 éve. Nem örömmámor az életem, de teszek érte, hogy ne is legyen pokol. Innen tudom, hogy működik, és innen tudom, hogy amit fent leírtam igaz. Láttam magamon, hogyan gondolkodok, érzek, és viselkedek. Az ismeretségi körömben hasonló dolgokkal szenvedőkön szintúgy.

Mert nem nyerek a lottón, pedig gyerekkorom óta arra vágyok, hogy sok pénzem legyen, aztán csak nézhetem azt, hogy mindig mások nyernek

Igazságtalan g**i ez a k***a világ!