A karma milyen formában tér vissza hozzám?
A tett az megvan, hogy ugyanúgy tettként. Tehát amit én teszek mással, azt teszik majd velem (nem feltétlenül ugyanaz a személy), de visszakapom.
Mi a helyzet a gondolatokkal érzésekkel?
Az érzés ugyanúgy érzés formájában jön vissza. A gondolat pedig gondolat formajában?
De ez így nem igazságos.
Most az ha arra gondolok, hogy valakit felpofozok, de nem teszem meg, meg az ha ténylegesen megteszem azért kell hogy számítson a különbség.
Márpedig ha csak godnoltam rá de nem tettem meg, és teljes valójában kapom vissza, akkor ez olyan mintha nem is számítana, hogy megtettem vagy csak gondoltam rá.
Ha meg nem számít, akkor mindegy lenne ha felpofoznék bárkit amikro csak eszembe jut.
Pedig nagyon nem mindegy.
Miért generál rossz karmát csak a gondolat és az érzelem? Főleg hogy azokat irányítani sem tudjuk.
Ha jogosan gyűlölünk valakit és fejben rosszakat kívánunk neki de nem teszünk vagy nincsenek is meg az eszközeink hogy tegyünk ellenük bármit, az miért “érdekelné” a karmát?
Akkor ennyi erővel ez a bolygó már tényleg maga a pokol, mert az emberek többsége nagyon frusztrált, irigy és rosszindulatú és egy sorbanállásnál a pokolba kívánja az előtte állót. Akkor ezt mind felügyeli valami, a karma és ezért is kapjuk a rosszat?
Akkor mondjuk a beteg emberek pl a nárcisztikusok jobb ha holnap le is húzzák a rolót mert bennük csak a rossz gondolatok forrongnak egész nap, mégis azért sokan eléldegélnek.
A keleti filozófiában a gondolat, és az érzelmek is cselekedetnek minősülnek, és éppen ezért irányíthatónak is, kellő önfegyelemmel, és tudással. A gondolataid, és érzerlmeid kihatnak rád, a személyiségedre, és viselkedésedre, így előbb-utóbb tetté válnak, még ha nem is az elképzelt tetté. Emellett nem létezik jogos gyűlölet sem, legalább is azok számára, akik a hindu, és buddhista tanokat komolyan veszik. Ők nem megbocsátást hirdetnek, mint a kereszténység. Nézőpontváltást. Kicsit hosszú lenne a nézőpont teljes alapját leírni, de a lényege az, hogy ha nem veszed sérelemnek mások rosszindulatát, nem fogsz rá úgy reagálni, mint sérelemre, nem teremtesz karmát, és ezért nem lesz mi hasson rád a jövőben. EZ az, amit a gondolatok, és érzelmek felügyeletével érnek el.
Nem véletlen, hogy a buddhizmus lényege a születések körforgásából való megszabadulás. Az ő felfogásuk szerint minden, ami megszületik, ki van téve a szenvedés valamilyen formájának. Ettől csak a teljes felébredés, és megvilágosodás szabadít meg.
A karma nem felügyel semmit. Az egy törvény, olyan, mint a természeti törvények. Nem szándékos dolog, mondhatni modern szóval, hogy automatikus. De a lényege az, hogy ha cselekszel, annak következménye van. A gondolat, és érzés is cselekedet. A cselekedet következménye karma. Ugyanígy működik jó irányba is, ha jót akarsz, és igyekszel jót tenni, hasonlót kapsz vissza. De ugyanígy ebben a világban tart a jó karma is, nem csak a rossz.
Csak az ember szempontjából létezik jó, és rossz karma, mert az ember az, aki jóként, vagy rosszként tapasztalja meg ezeket. Objektív szempontból csak ok, és okozat van, és nincs kibúvó. Ha ahogy mondod, valaki "lehúzza a rolót", csak elodázza azt, amit nem tud elkerülni. Az elodázás pedig ugye nem éppen megoldás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!