Akinek valamilyen enyhébb pszichés betegsége van például szorongás, depresszió, de aktívan meditál az nehezebben fog megvilágosodni vagy ez ettől független?

Szerintem a depresszió egy természetes szellemi reakció, amikor is magamba fordulok. Az elménknek van egy természetes viselkedése, hogy m8ndenre megoldást keres; de ha nem talál, vagy halogatjuk, nem oldunk meg egy problémát, akkor is keresni fog. Elkalandozunk a múltba, a jövőbe, és össze vissza ugrál az agyunk, amíg rendjére nem állnak magunk körül a dolgok. Ami nem lesz egészen wddig, amíg erőt nem veszek magamon! És elkezdem a dolgaimat rendezni. Legyen ez szociális, vagy egyéb, bármi lehet.

Megvilágosodni ne akarj. Ne akarj semmi ilyesmit. Mert olyan dolgot akarsz amiről fogalmad sincs milyen, mivel jár, kell-e egyáltalán? Mi hasznod lesz abból ha megvilágosodsz? Talán szeretni fognak? Nem fognak jobban önmaguknál jobban szeretni a legtöbben, de sose leszel egyedül se, most se vagy. Többet fogsz tudni? Ami most van elötted azt sem tudod, nézel de nem látsz. Vagy csak egyszerűen többre vágysz? Minek? Nem kell. :)

Mert minnél jobban akarod, annál inkább egyesülsz a világ változó dolgaival ami a halálhoz vezet. Értsd amit mondok, mert a változó dolgok a gyönyör és a fájdalom, a félelem és harag. Ha ezeken az indulatokon túl tudsz lenni, igazságos leszel, és értelmed megnyugszik mert nem vágyik semmire. A megvilágosodás önmagában nem jelent semmit, hosszú út áll az előtt aki igazságos akar lenni, mert előbb önmaga illúzióit kell lerombolnia.

Ha a tükörbe nézel, majd azt mondod megvilágosodott akarok lenni, az ugyan annyi mintha azt mondanád a tükör előtt hogy szebb akarok lenni, miközben a szépséget nem tarthatod meg örökké, az is változik. Amit tenni szeretnél az legyen változatlanból merített, egyenes és őszinte, mert ami valós azlehet csak igaz,és ami igaz az örök.

Hát azért van különbség. A szépség és a megvilágosodás között. Az egyik idővel elmúlik, a másik idővel épül.

Igen, megfogtad a gondolat lényegét. Az igazság az, ha a úgy vágyok a megvilágosodásra mint ahogy lehet a szépségre vágyni, akkor rosszul közelítem meg a kérdésemet. Tisztázni kell a dolgokat. A szépség minőség, de a tudás ami nem hamis, az legyen egyenes, őszinte, tényszerű, mégha fáj is. Ha minőségnek tartom a megvilágosodást soha nem fogok tudni azonosulni másokkal, mert mindig alább, vagy feljebb érzem magam másoknál, pedig önmagunkban mindannyian ugyanannyit érünk. A minőségre nem lehet várat építeni, de kemény hozzáállással, alázatossággal, és tisztességgel, becsülettel lehet, nem is akármilyet.