Mitől függ az, hogy valaki képes iranyítani a sorsát, valaki meg nem?

Gondolkodás és akarat.

Persze csak akkor, ha van elérni kívánt cél.

A sors irányításához a vágy nem elég, akarat kell.

Attól, hogy van aki sodródik az árral. Míg más:

[link]

Vagyis

[link]

Mekkora a cselekvőképessége, és mennyire tehetséges valaki, meg az önbizalom sem hiányzik.

A szerotonin nevű hormon szabályozza ezeket.

Meg a szerencse is része a dolognak.

Grimfox! Nem erre gondoltam! Kicsit másra...

Bemész egy kajáldába! Van "A" "B" "C" kaja. Kiválasztod melyik az. Ez legyen a "döntésed". Mi alapján választasz? Mit kívánsz meg, mit szeretsz, mit nem, esetleg ha valakinél árérzékeny a dolog, akkor az is lehet döntési tényező. Mondjuk "A"-t választod, mert azt szereted. Mi alapján hoztad meg a döntést? Hogy azt szereted. Te döntöd el mit szeretsz? Vagy mid? Vagy melyik részed? Tudatalattid? Mondhatjuk így is. Leásol a tudatalattid legmélyebb bugyrába és rájössz miért szereted mondjuk a fasirtot. Ok. Attól még a fasirtot fogod szeretni. Bármelyik döntésre rá lehet vetítetni az életben.

Az önismeretet arra ertettem, hogy x embernél egész életében fel sem merül a késztetés, az igény, az érdeklődés, hogy mondjuk ezzel foglalkozzon. Akkor azt ki vagy mi dönti el, hogy mikor "érik" meg az ember erre. Ő???

Nem tudom, Tündi 333

Előre bocsi, ha félre értem, g*i fáradt vagyok, így nagyjából olvastam el az 1. Oldalt. így csak a 16ra reagálok lényegében.

A levezetés alapján a múltad, és a test reagál csak. Mert ott a sóska amit utálsz mert zöld és gyerekként nem ízlett, akkor kevesebb eséllyel választod a nyúl paprikással szemben. (HM 2 olyan amin el agyalnék hogy melyik legyen...)

A fő kérdésre, S nem az ételnél, hanem az életre áttérve bár szerintem hasonló lesz. Az adott lehetőségek ki és felhasználása az amivel elvileg befolyásolod a sorsod. Ha meglovagolod az élet hullámait S nem csak sodródsz vele, akkor látszólag irányítottad a sorsot. Csak igen, nem sült galamb.

Az önismeretet nem vitatom, az azért nem árt, néha.

Tudi, meghozol egy döntést, az A menüt választod. Tegyük fel úgy, ahogy azt te leírtad, csak azért, mert azt szereted. De nekilátva azt tapasztalod, hogy nem esik jól. Nem vetted figyelembe, hogy hol vásárolod, vagy hogy éppen adott pillanatban van e hangulatod azt enni, vagy csak megszokásból vetted azt, mert szereted. Valószínű, hogy meg fogod enni, mert fizettél érte, de valamilyen szinten bánni fogod, mert talán a többi választás is jó volt, és lehet hogy azok jobban estek volna adott pillanatban. Ha nem tudsz alkalmazkodni, és önállóan döntést hozni, hanem berögződések alapján döntesz, hasonló helyzetekbe fogsz kerülni más esetekben is, amiknek esetleg nagyobb súlyú a következménye.

Mint írtam, nem spirituális önismeretről van szó. Nem kell érdeklődni iránta, ez egyszerű adottság, amit ha használsz, fejlődik. Ez mindenkinek adott, nem csak annak, aki direkt foglalkozik vele. Annak nem adott, aki a fent leírt módon a kényelmet választja a hatékonyság helyett. Aki nem lusta gondolkodni, az belát dolgokat, belelát a saját életébe is. És végeredményben Ő dönti el, mikor érett meg erre, mert ha tele lesz a puttonya azzal, hogy állandóan elbaltázza a dolgokat, akkor keresni kezdi az okát. Ha másokat kezd hibáztatni, az csak annyit jelent, hogy továbbra is berögződött mintákhoz ragaszkodik, ahelyett, hogy önálló lenne. Ha már egyszer felismeri, hol rontotta el, az az önismeretnek köszönhető. Tulajdonképpen ez nem is igazán ezotéria kategória, inkább pszichológia.

Utolsó előttinek szántam! Grimfox! Nem ment át amire ki akarok lyukadni! Biztos rosszul írom, meg hosszú téma is. De amit írtál, arra is rávetíthető.

"Kényelmet választja a hatékonyság helyett" "nem lusta gondolkodni". És azt mi dönti el, hogy kiben mikor jön el az a pont, hogy a hatékonyságot választja? Vagy ki dönti el, hogy mikor látja be azt valaki, hogy inkább gondolkodik vagy lusta legyen? Én ha visszanézek régebbi önmagamra, igényem sem volt ilyenekre. Mitől függ, hogy mikor jön el a BELSŐ KÉSZTETÉS, hogy ilyesmikkel foglalkozzon az ember? Ezek mind mind tudattalan, tudatalatti, "felsőbb" dolgok, vagy mindegy minek nevezzük őket. Erre akarok kilyukadni. Mi döntünk, de amik alapján döntünk, az teljesen homály végsősoron. Talán ez egy kicsit tágabb értelmezése a kérdésnek és nagyon kevesen szokták ezt befogadni. :)