Szerintetek van a halál után élet?

Ha nincs élet a halál után akkor remélem olyan lesz mint az alvás csak örökre. Mert az alvás tényleg nem rossz. Most már én mint hívő én is belátom! De hiszek és remélem, hogy van valami a halál után és nem a keresztény feltámadás lesz! Akkor a szellemek azok asztrálsík lények?

És ha van halál utáni létezés akkor azt jelenti hogy az életnek van értelme! És akkor nagyon sok életet is élhetünk. Pl. Következő életben egy híres amerikai filmszínész is lehetnék. Vagy egy híres banda tagja! Olyan szuper lenne! Bár kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ha meghalok. Remélem nem a kereszténység az igaz vallás :)

Ha valaki kutat magában, illetve az összes tudományágat vizsgálgatja (nem csak a természettudományokat), akkor rájöhet, hogy nem csupán az agyunk vagyunk. Ez biztos. Nem kell hinni nekem, de ha bejársz egy utat, rájössz úgyis. Időt pedig csak térben érzékelhetsz, mivel a gravitáció függvénye, ami csak az általunk ismert világegyetemben biztos pont, tehát ha van élet a halál után, biztos, hogy nem úgy fog tűnni az örökkévalóság, ahogy képzeled. Sőt, az egész emberi aggyal valószínűleg felfoghatatlan, mivel mindenki egyből az elképzelt szakállasra és bugyuta mesebeli lényekre és szellemekre asszociál, az persze, hogy hülyeségnek tűnik.

Nincs olyan, hogy ez a vallás az igaz, vagy az a vallás az igaz, önmegismerés van, ami felé több út vezethet. Csak mi önző emberek a különbözőségre fókuszálunk, hogy legyen okunk egymás ellen fordulni.

38...Pedig csak tegnap találtam. :)

40 Szórakoznék, először is fújnék egyet, majd szerkesztenék egy új karit.

Az élet egy szerepjáték, megalkotjuk a karaktert, elindítjuk a pályán s dobunk a kockán... van, hogy jóra s van, hogy rosszra fordul. S egyszer vége lesz vége. A lényeg, hogy jól érezzük magunk, s nem feltétlen a kariként, hanem mint játékos.

S ha megunom, játék mester még lehetek, támogatva és szívatva a játékosokat. Vagy nem játszom egy ideig.

A karinak utána nincs semmi, meghalt, megszűnt, semmivé lett. A hangulattól függ, hogy a játékban töltött időt elemezve hova kerül, de az nem izgat senki. Csak a karit, hisz hitt valamiben eszmében, elméletben stb. De rajta kívül a kutyát se érdekli.

Én ezt tenném az örökkévalóságban... és továbbra is azt mondom ha meghalunk kiderül, mind hiszünk valamiben abban hogy nincs és abban hogy van és ha van hogy van? Számít? Lehetőleg boldog és "tiszta" élet mellet nem hiszem. Azok akik érdemben hozzátudnának szólni, azoknak sajnos egy kempingsátor is tetőmennyezet...

"Szellemek szerintem is léteznek, de azok nem túlvilági lények."

ezt kifejtenéd? Ha nem túlvilági, akkor másvilági, lidércfény vagy mire gondolsz?

"jól érezzük magunkat" az ember, alapvetően törekszik a jóra. Más nem, hogy neki egy kicsit jobb legyen...S mindenki az örömöt és a boldogságot keresi, kutatja. Annyira, hogy már-már fel se tűnik, milyen gyakran is találkozik vele. (Hisz az alap, az jár és csak akkor tűnik fel micsoda érték, kincs is volt, mikor pillanatnyilag, elveszni látszik)

Ahhoz képest az a kevés rossz ami megkeseríti a mindennapokat túl vannak tolva.

"Csak önmagunkat csapjuk be, hogy valójában minden a legnagyobb rendben! És ha ez így van akkor az élet értelmetlen!"

Szerintem pont azért van rendben, mert nincs minden rendben. Tele vagyunk kihívásokkal, célokkal, megpróbáltatásokkal, s ha el esünk, picsogunk egy kicsit, majd felállunk és megyünk tovább. Miért? Szerintem azért, hogy bár számunkra az élet rossz, de jobbá akarjuk tenni, jobbá a saját és az utódok részére. Ha minden rendben lenne, mi hajtana előre, mi sarkalna, miért akarnád, hogy jobb legyen...szerintem ezek nélkül elvesztené s színét az élet. Unalmassá, érdektelenné, szürkévé s egyhangúvá válna...lehet én vagyok ebben elfogult...

Mi hoztuk létre, ezt a helyzetet, környezetet...legalábbis volt beleszólásunk abba ahol most járunk. De ebben az életben ebben a környezetben kell legjobb tudásunkkal helyt állni.

"Mindent amit csináltál semmibe vész 1000 milliárd év múlva amikor az univerzum elpusztul. Még a történelem is elfog pusztulni!"

Igen, esélyes, hogy egyszer minden véget ér. Egyszer, talán. De a múltba már nincs, a jövőbe még nincs közünk. Csak a jelen van, s az számít mit teszünk, tanulunk a múlt hibáiból, s jobbá tehetjük a jövőt. De csak ebben a jelenkor, a mostani életünkben vagyunk képesek. Ha elhagyjuk a testet nincs tovább, vége a játéknak, s akkor már tényleg késő bánat, mit is tehettünk volna...

"A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen."

/Popper Péter/

miért értelmetlen? lehetnek anyagi és szellemi értékeid, szerető családod, igaz barátaid, tapasztalataid, boldog pillanatok, emlékek. Még ha nem is lettél híres, s nem lesz a neved a könyvekben. Az utolsó pillanatban mégis ezekre a csodálatos pillanatokra ha vissza emlékszel, valóban örök nyugalomra hajthatod a fejed...

Nem számít, hogy van e utána valami. Hanem, hogy lesz e holnap azoknak kik utánunk itt maradnak s a jövő nemzedékének, s ha lesz már elértél valamit.

Ahogy a Dreher is hirdeti "Annyi a világ amennyit beletöltesz!"

Azért teszünk jót mert jónak látjuk, vagy mert elvárják tőlünk, mert jutalomra fáj a fogunk?

Valóban értelmetlen lenne megszületni, élni, éltet adni és meghalni, csak mert nem tudjuk mi van a élet. azaz a halál után?

Miért nehéz, jól érezni magunkat a saját bőrünkben s a világban?

(jó ez utóbbit pontosan tudom, mennyire is nehéz)

"Szellemek szerintem is léteznek, de azok nem túlvilági lények."

Megkérdezhetem, hogy szerinted mik a szellemek?