Mi értelme a levitálásnak, lebegésnek?
Mindig hallok ilyen-olyan mágusokról, akik állítólag 40 év tibeti bölcselkedés és meditálás után képessé vált rá, hogy legyőzze a gravitációt és segédeszköz nélkül levitáljon, lebegjen az akaraterejével.
Ezekhez hasonlóan lehet olyan videókat látni, hogy nagy furcsa indiai-tibeti ruhában (inkább bohócfelszerelés) "mesterek" és "mágusok" "lebegnek" városok főterein egy szőnyeg felett csupán egy botra támaszkodva az oldalukon (tudom, egy ócska trükk az egész), de mégis azt sugallják ezzel a csodálkozó közönségnek, hogy "nézzétek, én vagyok a megvilágosodott tibeti bölcs, ti pedig a tudatlan tömegemberek".
Oké, tételezzük fel, hogy ezeknek a "mágusoknak" sikerült nagy nehezn megtanulniuk levitálni segédeszköz nélkül. És? Mi értelme van ennek? Mi értelme, hogy 30-40 év tibeti szerzeteskedés és a dalai láma idétlen majom-vigyorának nézése után valaki megtanult az indiai dzsungelben röpködni meg lebegni? Aztán ugyanezek az emberek hangoztatják, hogy ők mesterek, mágusok, BÖLCSEK, megvilágosodottak, a többi ember és főleg a tudósok, mérnökök pedig primitívek, mert csak a fizika erejével tudnak gondolkodni, pl. milyen primitív szerkezet a repülőgép meg a modern civilizáció összes találmánya... a mobil is, mert telepátiával lehet beszélgetni a Föld túlsó felén élő telepatikus emberrel... Csakhogy amíg repülővel eljutok New Yorkba, addig 40 év bohóckodás után levitálással talán át lehet lebegni New Yorkba? Mi ebben a bölcsesség? Mi ebben a képesség? Mire képesek a levitálásukkal a bölcsek, a nyilvános bohóckodásra?
A tibeti-indiai mágusok, bölcsek egyszerűen csak szélhámosok, vagy mentálisan sérültek? Vagy csak született bohócok?
- Ahogy "Yoda" nagymester fentebb már kifejtette, nem tudhatjuk, hogy mi motiválja a nyilvánosan lebegőket fakírkodókat meg bűvészkedőket.
- A világ azon részén igen küzdelmes az élet. Talán csak a mindennapi megélhetési gondjaikat oldják meg ilyen módon.
- Csalás vagy nem, az éhség sok mindenre ráveszi az embert.
- Indiai barátaim beszéltek nekem arról, hogy vannak náluk olyan yoga "iskolák", amelyek kiválasztanak a céljaiknak megfelelő árva gyerekeket és úgynevezett "speciális oktatásban" részesítik őket.
- Ez az "oktatás" tarthat egy-két de akár tíz vagy még több évig is. Utána szélnek eresztik a tanulókat.
- Nem tanítanak nekik semmit az életről, a külvilágtól elzárva kísérleteznek velük.
Ezért, amikor kikerülnek az "iskolából", kizárólag csak koldulásból tudják fenntartani az életüket.
- Szerencséjükre a babona és a hiedelem az ilyen fakírokat szentnek és a nekik való adakozást ádásosnak tartja.
- Vagy ott vannak a kínai szentéletű shaolin szerzetesek, akik ma főleg a turizmusból élnek.
- A kungfu filmek aranykorában, állítólag elnéptelenedtek a shaolin templomok mert a szerzetesek a hongkongi filmgyárakban statisztáltak.
- Egy dolog biztos, hogy üres hassal nem lehet himnuszt énekelni meg filozofálni.
De egy kis "lebegéssel" talán meg lehet tömni a pocakot és utána már megy a filozofálás az élet bölcsességeiről.
- Habár, Buddha állítólag határozottan megtiltotta a tanítványainak, hogy az elméjük trenírozásával megszerzett képességeiket anyagi javak megszerzésére használják.
- Tehát semmi mutatványoskodás, csak szimpla koldulás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!